Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
2654 költségvetése havi szinten 20 százalékkal visszatartható. És ez még csak a kezdet, hisz az előterjesztő Bokros Lajos pénzügyminiszter úr további intézkedéseket helyezett kilátásba expozéja során, ami figyelemre méltó, ezért ajánlanám az önök figyelmébe is. Idézem szavait: "Ezekkel a javaslatokkal távolról sem látjuk lezárhatón ak az önkormányzati gazdálkodásban megteendő lépéseket. Ellenkezőleg. A kormány további hathatós intézkedéseket tart szükségesnek. Úgy látjuk, hogy tovább már nem finanszírozható a jelenlegi túlzottan decentralizált, és ezért gazdaságtalanul működő önkormá nyzati rendszer. Szükség van a feladatok és hatáskörök áttekintésére, azok szűkítésére, illetőleg koncentráltabb telepítésére." Nos, érdemes visszatekintenünk, hogy az elmúlt tíz hónapban milyen fő intézkedések születtek, amelyek az önkormányzatok gazdálko dását érintik. Változott a cél- és célzotttámogatási rendszer, ami azt jelenti, hogy a célok szűkültek, a támogatások mértéke csökkent, az önkormányzatok alanyi joga ezekhez a fejlesztési forrásokhoz gyakorlatilag megszűnt. A költségvetés tárgyalásánál is vereséget szenvedtek az önkormányzati érdekek, a feladathoz kapcsolódó normatívák változatlanok maradtak, ilyen infláció mellett magáért beszél, hogy annak reálértéke milyen mértékű csökkenést jelent. A fejlesztési forrásokat szolgáló cél- és címzetttámo gatási rendszer változatlan maradt, és új feladatokat kaptak az önkormányzatok megfelelő források nélkül. A helyi adótörvény módosítása további két és fél milliárd forintot csoportosított át az önkormányzatoktól a bankok javára. Ezt követte a gazdasági meg szigorító intézkedéscsomag, a pánikcsomag, és ezután helyezett további intézkedéseket kilátásba a pénzügyminiszter úr. Számunkra ebből egyértelmű tendencia és nagyon szomorú kép rajzolódik ki. Nevezetesen az, hogy az önkormányzatok gazdasági függetlensége és ezzel önállósága meglátásunk szerint veszélybe kerül. De erről lesz még alkalmunk beszélni! Egy dologban egyet kell hogy értsenek velem ellenzéki képviselőtársaim. Ez az intézkedéscsomag, ez az intézkedéssor egy valamit nem jelent: gazdasági stabilizáci ót. A demokrácia alapvető intézményeinek gazdasági ellehetetlenülése gazdasági stabilitást nem jelenthet, és ugye, önök sem gondolják komolyan, hogy az önkormányzatok esetében ezek az intézkedések a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését jelentik. Három dolgot tartalmaz ez a csomag, ami az önkormányzatok gazdálkodását érinti. Az önkormányzatok kötelezettségvállalásának korlátozását tervezi a törvény. Ezzel a szándékkal - hangsúlyozni kívánom: a szándékkal - alapvetően egyet tudok érteni, ha az vezé rli a törvény alkotóját, hogy ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe önkormányzatok, hogy vannak olyan hosszú távú érdekek, amelyek esetleg egy rövid ciklusban nem láthatók át, és ezért valamilyen formában indokolt korlátozni az önkormányzatok hitelfelvételét. Bizonyára sok rossz tapasztalat áll önök előtt. Vannak önkormányzatok, amelyek rendkívül nagy adósok. Az egyik legnagyobb önkormányzat, a fővárosi önkormányzat is a kiemelkedő adósok közé tartozik, adósságállománya talán az összes többi önkormányzatét meg haladja. De ezt a megoldási technikát - amire Kónya Imre képviselőtársam már utalt , hogy gyakorlatilag egy ilyen törvényt felessé tesznek azzal a módszerrel, hogy az önkormányzati törvény hatásköréből kikerül ez a kérdés, nem tartom elfogadhatónak. Techn ikailag sem tartom jó megoldásnak, hogy a hitelmegszigorítást, illetve a hitelfelvétel nagyságát a saját bevételekhez kötik, hiszen ez a kis önkormányzatokat rendkívül hátrányosan érinti. De elhibázottnak tartom, illetve nem elég körültekintőnek azt is, ho gy ez a rendelkezés nem tesz különbséget a működési és a fejlesztési célú hitelek között. Alapvetően más, hisz míg a működési célú hitelek felélést jelentenek, és valóban csekély lehetőség van annak visszafizetésére, addig a fejlesztéseknél természetes for rásként kellene kezelni a hiteleket. Az önkormányzatok esetében könyvvizsgáló intézményét javasolja bevezetni a 817es számú törvényjavaslat, amit alapvetően elfogadhatónak tartok - hisz ez működik a gazdasági társaságoknál is - azzal a céllal, hogy a laik us részvényesek valamilyen biztosítékot, biztonságot kapjanak, vagyis hogy a könyvvizsgáló nyugtassa meg őket. Ez a megnyugtatás a települések polgárait is megilleti, nekik is tudniuk kell, hogy az éves összefoglaló jelentés, beszámoló a hatályos jogszabál yoknak
