Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
2655 megfelelően készült és a valóságot tartalmazza. Tehát az önkormányzatoknál történő bevezetésével a magam részéről egyetértek, bár vannak hibák a beterjesztett törvényjavaslatban. Vannak tévedések és félreértések, de meglátásom szerint ezek módosító javaslatokkal korrigálhatók, ezért ehhez módosító javaslatokat fogok beterjeszteni. A harmadik és talán legjelentősebb rész, hogy a kormány a havi időarányos hozzájárulást a központi költségvetés likviditási szempontjaira tekintettel 20 százalékkal mérséke lheti. Nagyon drasztikus lépés ez, hiszen ezek a bevételi források nincsenek felhasználási kötöttséghez kötve és nem lehet tudni, hogy ezek az önkormányzatok melyik intézményükre kénytelenek tovább hárítani, az önkormányzati feladatok melyik részére képese k tovább hárítani. Visszatáncolást is tapasztaltunk már ebben az intézkedésben. A bevezetőmben is említettem, hogy Kuncze Gábor belügyminiszter már jelezte, nem tervezik az ezzel a lehetőséggel való élést. Az önkormányzati bizottság ülésén pedig Bokros Laj os pénzügyminiszter úr is úgy nyilatkozott, hogy ez nem más, mint egy rendkívüli helyzetre való felkészülés, és ennek alkalmazására kizárólag rendkívüli helyzetben kerülhet sor. Ez lehet egy szándék, azonban ezek a szándékok a törvényjavaslatban nem jelenn ek meg, ezek csupán szavak és ígéretek. Így egy képviselő kiszolgáltatottá válik jelen esetben a pénzügyminiszter jó vagy rossz kedvének vagy egyéb szubjektív meglátásának. Meg kell mondjam, hogy számomra - és ezt az utóbbi napok függvényében különösen áll ítom - Bokros Lajos eddigi tevékenysége nem jelent olyan garanciát, hogy rábízhatnánk magunkat és ilyen nagy mértékű törvényi felhatalmazást adhatnánk neki. Gondoljunk itt a Budapest Banknak adott 12 milliárdos injekcióra, és gondoljunk arra a több száz mi llió forintos részvénycsomagra, amely ismeretlen módon kivándorolt a Budapest Bank széfjéből. Ezek nem ébresztenek bennem bizalmat, de nem is kell, hogy képviselői bizalom alapján működjenek ezek az intézmények. Ha igaz az az állítás, hogy ezzel nem kívánn ak élni, ha igaz, hogy ezt rendkívüli helyzetben kívánják alkalmazni, ha igaz az, hogy ezt csak egykét napra kívánják csak bevezetni, akkor ezzel az a megoldás és az a technika, hogy ezeket a peremfeltételeket magában a törvényben rögzítjük. Ellenkező ese tben biankó felhatalmazást kap a kormány és a pénzügyminiszter, amit a magam részéről nem tudok támogatni és helytelennek tartok. (22.10) Mit tehetnek azok, akiknek eltér a véleményük a kormányétól, és az intézkedéscsomag megfogalmazott és a valóságban meg valósulni készülő céljaitól? Nem sokat. Azt tapasztaljuk, hogy a kormány bizony nagyon hisz a csalhatatlanságában, sokszor süket fület dug felénk. Süket fület dug felénk akkor is, amikor a törvényjavaslat tárgyalásánál például a belügyi tárca képviselője i smételten nincs jelen - nemcsak én, többen is beszéltünk az önkormányzatokat érintő részről. De süket fület tapasztaltunk akkor is, amikor az előkészítés során nem kérték ki az önkormányzati érdekképviseletek véleményét, holott erre törvényi kötelezettsége van az előterjesztőnek. Kérdezem én: hogyan tudta a döntéshozókat tájékoztatni Kuncze Gábor belügyminiszter a kormány ülésén az önkormányzati érdekképviseletek véleményéről? De nem megoldott meglátásom szerint az önkormányzatok érdekegyeztetési lehetősége sem, hisz az Érdekegyeztető Tanácsban, a legfelsőbb szinten nincsenek képviselve az önkormányzatok. A második szinten, az úgynevezett KIÉT szintjén van lehetőségük egyeztetni, de itt sincs elfogadott szabályzat, ami alapján érdemi érdekegyeztetésre kerülh etne sor. Semmilyen kötelezettség nincs az érdekegyeztetés során, amit be kellene tartani. Itt csupán egy kutyaszabadság jut az önkormányzatoknak és érdekképviseleteiknek, amivel nem elégedhetünk meg. Mindennek ellenére az a meglátásunk és az a javaslatunk , hogy az önkormányzatok kötelezettségvállalásának korlátozása - szándékát tekintve - elfogadható, azonban ezt az önkormányzati törvény keretei között, kétharmados egyetértéssel és nem ilyen technikával kell kezelni. A könyvvizsgáló intézményét - mint mond ottam - elfogadhatónak tartom, és módosító javaslatokkal kezelhető. Azonban az a megoldás, amit az államháztartási törvény módosítása
