Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
2636 Elfogadhatatlannak tartom a javaslatot azért is, mert a járadékfizetés ellenében a társadalombiztosítás s zolgáltatást nem biztosít, és a művészeti, kulturális szférát, az alkotások és előadások létrejöttét ritka esetben tekinthetjük nyereséges vállalkozásoknak. Tisztában vagyok azzal, hogy gazdaságunk nehéz helyzetben van, de a kilábalás módja nem lehet olyan intézkedés, mely lehetetlen helyzetbe hozza az alkotókat, az előadóművészeket, a foglalkoztatóikat. Meggyőződésem továbbá, hogy az intézkedés bevezetése kevesebb bevételt jelentene a társadalombiztosítás számára, mint amennyi kiadást a költségvetésnek. Me rt ennek folytán az érintett költségvetésből támogatott szervezetek szerzői jogi és előadóművészi díjakkal összefüggő kiadásai jelentős mértékben emelkednek, ami nyilvánvalóan ellentétes a gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedések és a költségvetés cél jaival. A Független Kisgazdapárt teljesen egyetért a művészeti szakszervezetek álláspontjával, tiltakozik a művészeti életet sújtó intézkedés ellen, és nemet mond az egész országra nehezedő Bokrosprogram megvalósítására. Éppen ezért magam is módosító indí tványt terjesztettem elő, ami már a tisztelt Ház előtt van. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Őt Tímár György képviselő úr köv eti. (20.20) BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hetek óta tárgyaljuk azt a törvénycsomagot, amiről ma is folyik a vita, de azt hiszem, ha erről a törvénycsomagról akarunk néhány szót ejteni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a törvénye ket, amelyekről már döntött a Ház, illetve azokat, amelyek ezzel kapcsolatosan kerülnek a Ház elé, de később. Teljesen önkényes és nem is teljesen érthető, hogy miért ez a huszonegy törvénymódosítás került egy csomagba, és miért tárgyaltuk - teszem azt - a fogyasztási adót előtte, és nem tudom, hogy miket fogunk még ezután tárgyalni. Tehát ha erről ejtünk szót, akkor mindenképpen más törvényekről is szólni kell néhány szót. Ha az ember végiggondolja a törvény hatását, akkor beleborzong, hogy milyen hatással lesz ez a törvénycsomag a magyar vidékre, a magyar falvakra. Én ezekről szeretnék néhány szót szólni. Az Antallkormány annak idején azért tartotta olyan rendkívül fontosnak a magyar falvak életben tartását és fokozott támogatásá t - holott, jelzem, akkor is rendkívül nehéz volt a gazdasági helyzet Magyarországon , mert úgy érezte, hogy Magyarországon a vidék fellendítése nélkül nincs kibontakozás. Egyszerűen nem lehetséges az, hogy Magyarországon a falvak abban az elsorvadó állap otban maradjanak, mint amilyenben voltak a nyolcvanas években. Tehát egy nemzeti kibontakozás alapja a magyar falvak megmentése, és ez - úgy látszik - most megtörik. Akik ott élnek, akik a falvakban laknak, azok tudják, hogy élet indult a romokon. A nyolcv anas évekre már teljesen reményvesztettek voltak aprófalvaink. Azt is tudnunk kell, hogy majdnem ezer falunak nem volt önálló önkormányzata; ezek önálló önkormányzatokat kaptak, és lehetőséget kaptak arra, hogy megmaradjanak. Természetesen fejlesztettek is , ez az ő érdekük volt, és felcsillant a remény: iskolák, önkormányzati épületek - jelzem, ezek sem voltak , tornatermek, ivóvíz, gázhálózat, szennyvízelvezetés és tisztítás, telefonhálózat épült. Próbálták megteremteni a megmaradás lehetőségét, próbált ak esélyt nyújtani önmaguknak, ezáltal esélyt nyújtottak természetesen a vállalkozásoknak is, ugyanis tudták, hogy vállalkozások nélkül ezek a települések nem maradhatnak meg. A mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági jellegű vállalkozás együtt tud eltartani a falvakban egy színvonalas szolgáltatást, és ez a szolgáltatás besegít abba, hogy a falvak megmaradjanak. Ennek a reménynek, ennek az esélynek a megszűnését látják ma a falvak, és erről néhány szót részletesen is kell mondani.
