Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
2637 Úgy látszik, a jelenlegi korm ány, az MSZPSZDSZkoalíció nem osztja azokat a véleményeket, amelyekkel az Antallkormány annak idején ezeket a falvakat újra életre lehelte. Teljesen érthetetlenek azok a kifejezések egy normális fül számára, amelyek arról szólnak, hogy rossz Magyarorszá gon a településszerkezet. Mit jelent ez? Mit jelent az, hogy rossz a településszerkezet? Belegondolni se merek abba, hogy azt jelenti: a magyar falvak egy része fölösleges. Ha megnézem ezt a csomagot, akkor tulajdonképpen alátámasztva látom azt, hogy tényl eg, a jelenlegi kormány úgy látja, a magyar falvak egy része fölösleges, és néhány száz falunak el kell tűnnie ahhoz, hogy egészséges településszerkezet legyen Magyarországon. De lássuk részletesen! Az, hogy a céltámogatásokhoz a falvak nem, vagy nehezebbe n juthatnak hozzá, egyértelműen a fejlődés, a fejlesztés lehetőségétől vágja el őket, ezáltal nem alakulhat ki az az infrastruktúra, amiről az előbb már beszéltem, ezáltal nem telepedik meg a vállalkozó ezekben a falvakban, az ottlévők léte is veszélyben f orog, nem lesznek versenyképesek a városokban - nem beszélve a fővárosban - megtelepülő vállalkozókkal, ebből adódóan ezek a vállalkozni képes és hajlandó emberek el fogják hagyni a falvakat. Akkor viszont annak a sokkal nagyobb tömegnek, amelyik nem válla lkozni akar, hanem munkát szeretne találni, fognia kell a sátorfáját és utána kell indulnia a vállalkozónak, hogy találjon munkát. Ez egy nagyon jó, kifinomult falurombolási módszer, ami nyilván sikerhez visz, mert egy idő után már nem lesz olyan állapotba n ez a falutömeg, hogy egyáltalán fölvetődhessen az a kérdés: megmarad vagy nem marad. Ugyanezt a célt szolgálhatja - remélem, nem tudatosan, csak véletlenül - az, hogy az önök terveiben az önkormányzatok költségvetési támogatásának, amit havonta utalnának az önkormányzatoknak, 20 százaléka visszatartható és ez a központi költségvetés nehézségeire hivatkozva adott hónapban nem kerül kifizetésre. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokat kényszerítjük arra, hogy kölcsönöket vegyenek fel; ezeket a kölcsönöket kamatostul kell visszafizetniük, forrásuk viszont nincs rá; ezek nélkül viszont nem tudják üzemeltetni az iskoláikat, intézményeiket, nem tudják fizetni az alkalmazottaikat és a számláikat; ebből adódóan szépen belehajtják magukat egy folyam atos eladósodásba, az intézményeiket le fogják adni, a másodikharmadik faluban lesz majd összevont iskola; majd az önkormányzatukról is le fognak mondani, mert azt sem tudják eltartani, és így tovább. Ebből az következik, hogy az előbb mondott elhalás szé pen fölgyorsul, ezek a települések eladósodnak, és már nem fog odatelepülni senki. Ugyanis azt ne felejtsük el, hogy az ilyen elhaló falvakban ugyanannyiba kerül a cement és a mész, mint egy fővárosi Tüzéptelepen vagy egy nagyvárosban, ugyanannyiba kerül a fa is, a munkaerő majdnem - és a vége az lesz, hogy a kész eredmény, az épület éri töredékét a városinak. Tehát gazdaságilag sem lesz kifizetődő ezekben az aprófalvakban megtelepedni és ott beruházni. Önök természetesen felelőtlenül gazdálkodó önkormányz atokról beszélnek, amelyek felelőtlenül elszórták a pénzt, meggondolatlanul vettek föl kölcsönöket. Természetesen lehet ilyen is, de ezt azért általánosságban kijelenteni több mint felelőtlenség. Gondoljanak csak bele abba, ha egy falu az újonnan megszerze tt önállóságát kénytelen lesz feladni, az újonnan épített vagy kijavított iskoláját kénytelen lesz bezárni, az önök által ajánlott támogatással iskolabuszt vásárol, és ezzel a busszal szállítják a másodikharmadik faluba a gyerekeket, ennek hosszú távon mi lyen lesz az eredménye! Én most nem azt akarom kidomborítani, hogy egy depressziós állapotot teremt. Nem, nemcsak erről van szó. Arról van szó, hogy az a gyerek, aki nem a szülőfalujában jár iskolába, hanem a harmadikbannegyedikben, az nem gyökeresedik me g abban a faluban, az oda nem fog visszamenni, ha elvégezte az iskoláit, hanem valahol máshol keresi a megélhetését. Tehát természetes, hogy ezek a települések elhalnak - ezt viszont mindenképpen meg kell akadályozni. Természetesen a gyerek, az intézmény u tán megy a pedagógus, az értelmiség, a fiatalság, és szépen egy ideig nyugdíjastelepülés, majd pedig elhalt település lesz.
