Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÓNYA IMRE (MDF):
2613 Eddig még senki sem akarta mérni ez utóbbiak munkájának hatékonyságát azzal, hogy hány tanuló jut egy tanárra az általános és a középiskolában. Nem szabad figyelmen kívül hagy ni, hogy egy kis országban olyan képzési irányok fenntartásáról sem szabad lemondani, amelyekben nagy létszámú hallgatóság nem képezhető. De ezekhez is teljes oktatógárdát kell fenntartani, ha tudomásul vesszük, hogy a polihisztorok ideje a felsőoktatásban is lejárt. Valóban van olyan tanszék Magyarországon, ahol a hallgatói létszám alig magasabb az oktatókénál, de ezért meg kellene szüntetni a latin nyelv, a finnugor nyelvek vagy a sinológia oktatását? Még valamit az arányokról. Ha közelíteni akarunk a nem létező nemzetközi mércéhez és elbocsátunk körülbelül négyezer oktatót a felsőoktatásból, kialakulhat egy "egy oktató - tizennégy hallgató" arány, ami nagyon közel áll tizenöt európai ország egyszerű matematikai átlagához. Ugyanakkor célkitűzéseink szerint - amint erre már utaltam - a jelenlegi 17 százalékról az ezredforduló utánra 30 százalékra kellene növelni a felsőfokú tanulmányokat folytatók arányát, hogy ebben is utolérjük a fejlett országokat. E 300 ezer hallgatóhoz nemzetközi mértékkel körülbelül 20 ezer oktatóra lesz szükség. Honnan veszünk az ezredfordulón körülbelül 7 ezer új oktatót? Visszahívjuk az elbocsátottakat? A költőre lehet mondani a latin mondással, hogy "poeta non fit sed nascitur", egyetemi oktatóvá azonban igen kemény és hosszú önképz és által lesz valaki. Éppen fordítva: "professor non nascitur sed fit". Senki ne gondolja, hogy a most induló doktoranduszképzés eredményeként pótolhatók lesznek az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező s most elbocsátandó oktatók. Szűk fiskális szemponto k nem vezethetik az egyetemi és főiskolai oktatókkal kapcsolatos kormányzati magatartást. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy képviselőtársam néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy az előterjesztés számos ponton még nincs készen. Úgy vélem, a felsőoktatásról sz ólón még valóban lehet dolgozni, hogy minden szempontból megalapozott legyen. A gazdasági, pénzügyi egyensúly javítását kitűző célnak kétségtelenül megfelel, hiszen a kiadáscsökkentés, a bevételnövelés is - az elbocsátások révén - rövid távon megtakarításo kat eredményez. Félő azonban, hogy távlati elképzelései nem mindenben megalapozottak, így a tartós növekedés feltételeinek kibontakozását kevésbé segítik elő. Csak remélni tudom, hogy a stabilizációs törvénycsomag más elemeinél ez a megalapozottság nem hiá nyzik. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum részéről, őt követi majd Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak. DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Kö szönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt, sajátos törvényjavaslatot a kormány azzal a céllal nyújtotta be, hogy a költségvetési egyensúlyt valamelyest helyrehozza, azaz egyfelől növelje a költségvetési bevételeket a javasolt rendelkezések elfogadásával, másfelől csökkentse a költségvetési kiadásokat. Ez önmagában helyes, elfogadható és támogatandó törekvés, azonban úgy véljük - és az MDF képviselői eddigi felszólalásaikban is ezt igyekeztek bizonyítani , hogy az a mód, amit ennek az alapjá ban helyes törekvésnek a megvalósítására ajánl a kormányzat, nem alkalmas eszköz az egyébként helyeselhető cél elérésére. Sokféle okból nem alkalmas, képviselőtársaim ezt sokoldalúan bizonyították és a javaslat tárgyalására hátralévő időben még bizonyítani is fogják, de az egyik alapvető érvelési irányunk eddig is az volt - és én ezt szeretném némileg kiegészíteni , hogy a beterjesztett törvénycsomag számos
