Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 8 (79. szám) - Megemlékezés a győzelem napja 50. évfordulójáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
2584 Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálom öt percben összefoglalni azt, ami talán több év stúdiumával is neheze n volna követhető. Tény, hogy 1993ban a kormány egy nyilvános, 1078/1993as kormányhatározatban döntött a bankkonszolidáció ügyében. A kormányhatározat értelmében, az 1993. szeptember 30i állapotból kiindulva, rendezni kívánta mindazokat a rossz hiteleke t, amelyeket az azt megelőző időszakban, nagyon sok esetben még a rendszerváltozás előtti időszakban olyan cégek vettek fel, amelyek már meg is szűntek, remény sem volt a visszafizetésükre - rendezni kívánta ezeket a kérdéseket, mert azt hiszem, a bankkons zolidáció mint intézmény olyan dolog, ami az ország pénzügyi stabilitásának érdekét szolgálja. Jelezni szeretném a tisztelt Háznak és az országnak, hogy olyan országokban, mint az Egyesült Államok és a skandináv országok, ahol a piacgazdaság soha nem volt kétséges, ahol a bankok magánkézben vannak, volt és van bankkonszolidáció minden olyan esetben - és így is indultak , amikor az úgynevezett tőkemegfelelési mutató 8 alá esett. Ezekben a magyar bankokban a tőkemegfelelési mutató nulla vagy negatív szám vol t, ha a saját pénzintézeti törvényünk szerint - amit a szabadon választott parlament hozott - megtartjuk a négyes tőkemegfelelési mutató követelményszintjét, akkor az OTP és a Külkereskedelmi Bank kivételével valamennyi nagy bank rolóját '94. január 1jén kötelező lett volna lehúzni. Gondolom, az ország nem volt ilyen helyzetbe hozható. Szeretnék azonban utalni ennek a kormányhatározatnak a második pontjára, amely világossá tette, hogyha a '93 szeptemberi állapothoz képest a konszolidálás után tovább romlik a bank helyzete - akár az adósoldal, akár a bank menedzsmentjének hibájából , ezt már nem lehet megúszni, akkor már a bank, a menedzsment felelőssége fennáll, és ebben az esetben világos, hogy személyi felelősségrevonást kell alkalmazni. A kormányhatároz at három lépcsőről döntött. 1994. január 1jével legalább nullára fel kellett hozni a negatív tőkemegfelelésű bankokat, májusra négyre, és úgy döntött, hogy egy következő lépésként - ezek kiértékelésével - szeptemberre nyolcra, a nemzetközi normák szerinti tőkemegfelelésre húzza fel. A kormányhatározat negyedik pontja már utal arra, hogy ez a harmadik lépcső már nem tőkefeltöltésként, hanem alárendelt kölcsöntőkeként fog bekerülni a bankszférába. (15.00) Szeretnék hivatkozni az akkori kormányhatározat 5. po ntjára, amelyik azt mondja, hogy a bankok feltőkésítésének feltétele a konszolidációs szerződés aláírása. Ebben a konszolidációs szerződésben intézkedési terv, konszolidációs program, valamint a bank éves üzleti terve kell hogy szerepeljen. Ennek alapján m ég az előző kormány idejében a Budapest Bank az első ütemben a saját feltárása alapján - ebbe senki nem avatkozott be , tehát az ő megállapítása szerint 5,3 milliárd forint tőkefeltöltést kapott állampapírokból. Még ugyancsak a régi kormány idejében a 4e s tőkemegfelelési mutatóra további 4,6 milliárdot, és mivel az új kormány befejezte a bankkonszolidációs kormányhatározatot, alárendelt kölcsöntőkeként még további 3,86 milliárdot, amivel elérni vélték a 8as tőkemegfelelési mutatót. Nem tudjuk, mi történt . Az egyik újságban azt olvassuk, hogy készpénzt kapott, a másikban azt, hogy állampapírt, a harmadikban azt olvassuk, hogy alárendelt kölcsöntőkét kapott. Először azt hallottuk, hogy 13 milliárd deficit volt; ma délben azt mondja a Budapest Bank, hogy nem volt deficit, ez csak a privatizáció érdekében történt. Valószínűleg az után, hogy két privatizatőr - utoljára a Credit Suisse , miután belenézett a könyvekbe, elborzadva farral jött ki a bankból, hogy na, ez aztán nem privatizálható. Nekem nem az a bajo m, hogy a Budapest Bankot most mégis valamilyen injekcióval el kellett látni, mert a magyar gazdaság nem bírja el a Budapest Bank összeomlását. De a Magyar Demokrata Fórum szeretné tudni azoknak a vezetőknek a felelősségét, akik olyan helyzetbe hozták, hog y újra konszolidálni kellett ezt a bankot. Mert ez az igazi probléma, hogy felelősségre
