Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2525 Tudom, hogy nehéz egy csúszó jövedelemkorlátot bevezetni. Azonban indokolt volna megnézni, hogy a családi pótlék 50 százaléka vagy 30 százaléka még milyen jö vedelemhatárig lenne juttatható a gyerekeseknek. Aggodalmamat kell kifejezni amiatt, hogy nem kezeli ez a családipótlékrendszer a fogyatékosok ügyét. A fogyatékos gyerek ellátása többe kerül a családnak. Mi, képviselőtársaimmal azt javasoljuk, hogy a fogy atékos gyerek számítson legalább duplán akkor, amikor a jövedelmet kiszámítják. Hiszen fontos volna ezt a nehéz nevelési körülményt is a törvénynek figyelembe vennie. Nagyon szomorú vagyok, hogy az első törvényjavaslatváltozat óta kedvezőtlenül változott meg a jelenleg megismert vagy jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szövege az egygyerekesek esetében is. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy az a család, amely egy hat éven felüli gyerekkel rendelkezik és ahol mindkét szülő dolgozik, nem fog cs aládi pótlékot kapni. Ahol az egyik szülő munkanélküli, vagy valamilyen okból nincs munkája, az megkaphatja a családi pótlékot. A jelenlegi törvényjavaslatban ennél egy sokkal szigorúbb feltétel szerepel: mindkét szülőnek munkanélkülinek kell lennie ahhoz, hogy hat éven felül járjon a családi pótlék. Ezt ellentmond annak a szabálynak, hogy ha az illető egyedül neveli a gyerekét, akkor viszont jogosult a családi pótlékra. Azt gondolom tehát, hogy itt is mindenféleképpen változtatnunk kell. Gondot okoz az is, ha a család eltartott nagyszülőről, rokkant, jövedelemmel nem rendelkező családtagról, testvérről gondoskodik. Ezeket a törvény szövege szerint nem lehet számításba venni az egy főre eső jövedelem kiszámításánál. Pedig az ilyen típusú családokból azért sz ép számmal van Magyarországon. Módosító javaslatot fogalmaztunk meg emiatt is. És végül: a családi pótlék esetében a végrehajtást is borzasztóan aggályosnak tartom. Egy hónap alatt nem tudja a társadalombiztosítás lebonyolítani az átállást. Egy hónap alatt a társadalombiztosítás nem tud 1,3 millió igénylést elbírálni, ugyanis a törvény hatálybalépése után ki kell küldeni az igénylőlapokat, vissza kell juttatni a társadalombiztosításhoz, államigazgatási határozatot kell hozni, utána két hétig kell várni a ha tálybalépésig, és utána lehetne a legjobb esetben kifizetni a családi pótlékot. Ez egy hónap alatt nem bonyolítható le. Mi azt ígértük, vagy a kormány azt ígéri az állampolgároknak, hogy 80 százalékuk semmit nem fog észrevenni az intézkedésekből. De ha azt veszi észre a 80 százalék, hogy a társadalombiztosítás három hónap késéssel, majd a gyerek szeptemberi beiskolázása után, visszamenőleg ugyan, de megküldi neki a három havi családi pótlékot, ez nem ugyanaz, mintha folyamatosan megkapná. Ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarországon vannak régiók, ahol a családi pótlékból és a munkanélkülisegélyből élnek az emberek. És egyáltalán nem mindegy, hogy az adott napon megérkezike a postára az a családi pótlék, amihez eddig hozzájutottak ezek a családok. A szülési segély és a terhességigyerekágyi segély sem vet fel kevesebb gondot. Európában, ahol van szülési segély, mindenhol alanyi jogon jár, sem munkaelőzmény, sem jövedelemkorlát nem szerepel a feltételek között. Itt, ebben az esetben nagyon világosan kell látnunk azt, hogy a szülési segély tízezer forintja kevesebb, mint a várandóssági pótlék összege volt. Tehát itt nemcsak azoktól veszünk el, akik magas jövedelműek, hanem itt tulajdonképpen minden jövedelemkategóriába tartozó szülőanya kevesebbet fog kapni, mint amennyit várandóssági pótlékként kapott volna. Tudni kell azt is, hogy ez a tízezer forint ugyancsak nem valorizált; tehát nem az szerepel benne, hogy 1995ben tízezer forint, hanem tízezer forint esetleg örök időkre - mint a cukorbetegek száz forintos támogatása. Fontos tudni azt is, hogy az anya jogosult erre az ellátásra. A törvény ugyan úgy rendelkezik, hogy ott kell igényelni a szülési segélyt, ahol a családi pótlékot. Ez azért ellentmondás, mert a családi pótlékot általában az apa szokta i gényelni, a szülési segély pedig az anyának jár. Meg kellene tehát világosan mondani az állampolgárnak, hogy hova is kell benyújtania az igényét, különösen akkor, ha Magyarországon valahol vidéken lakik egy olyan anya, aki tulajdonképpen munkaviszonnyal ne m rendelkezik, és a munkahelyére nem viheti be ezt a jogosultsági igényét.
