Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2524 számára a legproblematikusabb. Nagyon sok technikai előfeltétele van annak, hogy egy ilyen jöved elemadórendszert lehessen működtetni. A Világbank szakértői éppen ezért a másik megoldást ajánlották Magyarország számára, éspedig azt, hogy az inflációval hagyják elértéktelenedni a mindenki számára azonos összegben vagy azonos feltételek szerint járó cs aládi pótlékot - ez történt az elmúlt négyöt évben, , és tulajdonképpen ami lehetőség van, azt rászorultsági szempontok szerint a kiegészítő támogatások keretében kaphassák meg a gyerekes állampolgárok. E helyett tulajdonképpen most egy jö vedelemhatárhoz kötött családipótlékrendszerre térünk át. Tulajdonképpen ezzel a jövedelemhatárral több probléma van. Az egyik, amint azt már a mondandómban korábban is hangsúlyoztam, hogy még a jövedelemhatárhoz kötött rendszer esetében is rendkívül font os lenne a három- és többgyerekesek számára megőrizni a csoportos szelektivitás technikáját, nem tenni ki őket annak, hogy jövedelem- és vagyonigazolásokat nyújtsanak be. Azért lenne ez fontos, mert ez - a Pénzügyminisztérium véleményével szemben - nem jel ent többletkiadást, hiszen a jelenleg létező, mindannyiunk számára hozzáférhető statisztikák szerint a három- és többgyerekes családok 0,2 ezreléke tartozik abba a jövedelmi kategóriába, amelyik tulajdonképpen lehetetlenné tenné, hogy megkapják az új szabá lyok szerint folyósított családi pótlékot. Tulajdonképpen a vagyoni feltételek szerepeltetése az előfeltételek között politikailag elég jól hangzik, azonban érdemes belegondolni, hogy el lehete vele érni a kívánt célt. Ugyanis a vagyoni feltételeket éppen amiatt szerepelteti a kormány, mert vannak sokan, akik jó jövedelműek, de alacsony jövedelem alapján vagy egyáltalán nem adóznak, ugyanakkor jelentős vagyonnal rendelkeznek. Ez igaz. Én azonban azt gondolom, hogy aki nem vallja be a jövedelmét, az az autó ját is cégautóként szerepelteti, és nem biztos, hogy saját nevén tartja vagy tartatja nyilván a házát, a vagyonát. Arról nem beszélve, hogy rendkívül problematikus egy vagyonnak, egy ingatlannak az értékelése, a bevallása; vita lehet az ellenőrző adóhatósá g és a személy között, bírósági jogorvoslathoz fordulhatnak az állampolgárok. A jelenleg meglévő törvény alapján teljesen tisztázatlan, hogy milyen jogkövetkezményei vannak egy családipótlék- ellenőrzés nyomán a családi póték megszüntetésének. Ezért tehát mi úgy gondoljuk, hogy ez a formális előfeltétel bizony nagyon megkérdőjelezhető. Arról nem beszélve, hogy mást jelent egy tízmilliós ingatlan Budapesten, és mást jelent vidéken; mást jelent egy tízmilliós ingatlan egy nyolcgyerekes családban, mint egy egy gyerekesben; mást jelent egy gépkocsi egy olyan családban, ahol alacsony a jövedelem, ahol tulajdonképpen nincs ingatlan, de azért vásároltak egy lerobbant Robur mikrobuszt, mert a háromnégyöt gyereküket szeretnék valahova vidékre is elvinni. Én tehát úg y gondolom, hogy a három feltétel: a jövedelem, az ingatlan és az adófeltétel elkülönült szerepeltetése rendkívül sok aggodalmat és kétséget vethet fel. Arról nem beszélve, hogy ezeknek a jövedelemfeltételeknek a valorizálása nincs megoldva a törvényben. A törvény nem azt mondja, hogy 1995ben 25 ezer forint a jövedelemhatár, tízmillió az ingatlan és kétmillió a gépkocsi! És ha csak arra utalok, hogy 1995. március 12e, a javaslat beterjesztése óta a gépkocsiárak negyven százalékkal, az ingatlanárak pedig m integy 2530 százalékkal emelkedtek, máris elévült ez a jövedelemhatár, ami ebben a törvényben szerepel. (14.30) Minimálisan tehát az azóta bekövetkezett inflációval kellene - egy módosító javaslattal - ezt a jövedelemhatárt valorizálnunk. Nagyon komoly go ndot vet az is fel, hogy nem csúszó a jövedelemhatár. Ha ezt a törvényt fogadjuk el, akkor tulajdonképpen elérhetjük, hogy akinek 24 900 forint az egy főre eső jövedelme, az sok ezer forinttal többet fog kapni három gyerek esetén, mint az, akinek 25 010. T ehát egykét forintos jövedelemkülönbségek több ezer forintos támogatáskülönbségeket jelenthetnek.
