Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA, a KDNP
2509 Összegezve tehát a Független Kisgazdapárt álláspontját: a pótköltségvetés egészéből levonható, hogy a kormány nem tudja az adósságállomány t megfelelő módon kezelni, azt megfelelőképpen sem felmérni, sem pedig csökkenteni nem képes. Nem képes továbbá a kormány a gazdaságot megmozdítani, a gazdaság termelőképességét fokozni, sőt erre még csak elképzelése sincs. Az államigazgatás megszorító int ézkedésekből fakadó terheit pedig csak csekély, 15 százalékos mértékben hajlandó magára vállalni, és maguk a szakmailag és politikailag felelős minisztériumok és főhatóságok pedig ebből gyakorlatilag szinte semmit sem vállalnak át magukra, hanem amint már kifejtettem, a különböző tudományos intézményekben kívánják az ilyen megszorításokat eszközölni. Végül a kormány a költségvetési hiány csökkentésére törekedve a terheket az állampolgárokra hárítja, az állampolgároktól kívánja a megnövekedett terhek 85 száz alékát behajtani, önmagára csak a 15 százalékát gondolja. Én úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, alkotmányellenes, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a kormányzati előterjesztést elutasítja. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Kór ódi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Csépe Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka, őt követi majd Varga Mihály, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka. Megadom a szót Csépe Bélának. CSÉPE BÉLA , a KDNP képvis előcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Minden költségvetés tárgyalásánál alapvetően merül fel a gazdaságpolitikai háttér, a gazdaság általános helyzete. Úgy vélem, hogy ez az 1995. évi pótköltségvetésnél az eddi gieknél is jobban szükséges, mert ez lényegében a párhuzamosan tárgyalt stabilizációs törvénycsomag pénzügyi vetülete. Nos, a gazdasággal kapcsolatban a törvénycsomag és ez a költségvetés is tömören azt üzeni a társadalomnak, a gazdaságnak: a súlyos külső és belső egyensúlyhiány miatt e javaslatok elfogadása nélkül menetelünk az államcsőd felé, így más alternatíva nincs. Ez az üzenet. A kormány által 1994. évben átvett gazdaságban nem volt benne egy közeli államcsőd lehetősége, hiszen ha benne lett volna, f eltételezhető, hogy a szakértő hírében álló kormány azonnal ilyen vagy hasonló javaslattal áll elő. Ehelyett közel egy évre majdnem befagyasztotta a privatizációt, beterjesztett egy szükségtelen, a sarokszámokban nem sokat változtató pótköltségvetést a múl t évben, valamint az 1995. évi költségvetést is még távolról sem ebben a szellemben terjesztette be, hiszen akkor most nem lenne szükség a módosítására. Ezek világos összefüggések. Tehát a kormány hatalomra jutása óta eltelt időszakban történt mégis valami . Véleményünk szerint az amúgy is meglévő, lényegében a szocialista korszakból örökölt bajokat tetézte a kormány úgy, hogy 1995. március 12ére egy kilátástalannak ítélt társadalmigazdasági megállapodás nélkül, szűk körben hozott döntés alapján erős megsz orító intézkedésekkel keresi a kivezető utat. S ami még tragikusabb, a választási győzelem eufóriájában bennemaradt egy olyan pózban, hogy az elmúlt négy évet kell csak ostorozni, a valóságosnál rosszabb színben feltüntetni az ország helyzetét, s ezáltal m egindult a külső és belső bizalomvesztés. Mi ezt látjuk a legnagyobb problémának: a külső és a belső bizalomvesztést. Ezért merjük azt mondani, hogy a kormány saját politikai presztízse érdekében feláldozta az ország gazdasági érdekeit, s ennek árát akarja most a lakossággal megfizettetni. (A képviselő e szavai közben az asztalt ütögeti. - Mádai Péter: Akkor is halljuk, ha nem ütögeted!) Sajnos, ez ennek a költségvetésnek a gazdasági, társadalmi háttere. A költségvetés hiányának 156 milliárd forintra csökke ntése látszatra örvendetes esemény, de az előbbiek fényében és a kilátásokat illetően egyáltalán nem az. Olyan labilitás van ugyanis a
