Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
2504 A kiadási oldalon a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások és a központi költségvetési szervek támogatási szintje mérs éklődik. Ugyanakkor az önkormányzatok támogatása, valamint a Foglalkoztatási Alap támogatása és az adósságszolgálati terhek közül az előző kettő kisebb, míg az utóbbi jelentős mértékben növekszik. Mindezek együttes hatására a pótköltségvetés kiadási oldala közel 31 milliárd forinttal nő. Végeredményben tehát a központi költségvetés hiánya 127 milliárd forinttal mérséklődik. Három kiemelt kérdéskörrel külön is kívánok foglalkozni. Nevezetesen a feketegazdasággal, az adósságszolgálat kamattérítési és finanszí rozási kérdéseivel, valamint a pótköltségvetéssel nem módosított privatizációs bevételekkel. Minden, a kormányétól bizonyos pontokon eltérő intézkedési elképzelés - MSZOSZ, SZEF, KKDSZ, Levegő Munkacsoport - nagyobb bevételi többletet remél a feketegazdasá g visszaszorításától. A pótköltségvetés e tekintetben óvatos. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a jelenlegi helyzetben teljes mértékben érthető. Nem vitatva azt, hogy e területen végre cselekedni kell, és az erre irányuló politikai szándék teljesen nyilvánvaló, ug yanakkor azt is látni kell, hogy ehhez a büntetőjog, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, az APEH mint eszköz önmagában nem elégséges, és főleg nem az eddigi módon. Felül kell vizsgálni az eddigi jogszabályokat. A gazdálkodás folyamatába olyan szabályozóka t kell beépíteni, amelyek akadályt jelentenek az állam és más gazdálkodók megkárosításával szemben, amelyek nem teszik lehetővé a formális jogalkalmazást. Nem nélkülözhető az állami és más gazdálkodó szervek belső ellenőrző rendszerének kialakítása sem. Te hát ha mindezek időigényét figyelembe vesszük, és azt, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemnek nincs előzménye, akkor érthetővé válik, hogy miért nem számol a pótköltségvetés 16 milliárd forintnál nagyobb bevétellel, amely a feketegazdaság visszaszorításá ból, a tartozásbeszedés szigorításából származik. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadási előirányzat a még érvényben lévő költségvetésben 454 milliárd forint, de a pótköltségvetés már 500 milliárd forintot meghaladó fizetési kötelezettséggel számol. Ez az érték több mint háromszorosa az 1993. évi adósságszolgálati kamattérítési kötelezettségnek, és kilencszerese az 1990. évinek. És e változások a következő években jelentősen meghatározzák a költségvetés kiadásait, a gazdaságpolitika mozgásterét. A kiadá sok jelentős része kamatokból, kisebb része törlesztési kötelezettségekből tevődik össze. A kamatkiadásokon belül jelentős az egyéb, nem hiányt finanszírozó kötvények kamatterhe, így a lakás célú hitelek kamattámogatása, valamint az 1993ban végrehajtott b ankkonszolidáció érdekében kibocsátott piaci kamatozású kötvények kamataival összefüggő kiadás. Ez utóbbi a kamatkiadás közel harmadát teszi ki. Amikor ebből az adósságszolgálati kamattérítési kötelezettségi csapdából való kitörési pontokat keressük, egyet len felelősen gondolkodó politikus sem tekinthet el annak megváltozott összetételétől. Addig, míg 1990ben az egyharmadakkora bruttó belföldi adósság mellett az éves hiány finanszírozása döntően hitel igénybevételével történt, addig a mai napra a hiány fe dezésében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a költségvetés tőkepiaci finanszírozása. Ez azt eredményezte, hogy az adósságállományon belül a kötvények és a kincstárjegyek aránya jelentősen emelkedett, és ez a szerkezeti változás a következő évek költségvetésén ek kiadási oldalát a kamatterheken és a törlesztési kötelezettségen keresztül jelentősen befolyásolja. További kedvezőtlen folyamat, hogy a hosszabb lejáratú kötvények rovására - az inflációs várakozások miatt - a kereslet a kincstárjegyek, a rövid lejárat ú értékpapírok felé tolódik. Az adósságállományon belül egy másik típusú változás is tapasztalható: megnőtt az egyéb állami kötelezettségek finanszírozása miatti eladósodás. Ebben a legjelentősebb szerepet az adós, hitelkonszolidáció, bankkonszolidáció mű ködtetéséhez szükséges kötvénykibocsátás játszotta. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a központi költségvetés bruttó belföldi adósságállományának elemzése során az államháztartás többi alrendszerénél jelentkező
