Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - HEGYI GYULA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2487 Köszönöm szépen. Tisztelt Országg yűlés! Megadom a szót Hegyi Gyulának, az emberi jogi bizottság előadójának. HEGYI GYULA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is megtárgyalta és általános vi tára 9:3 arányban alkalmasnak találta a pótköltségvetési tervezetet. Azokkal a képviselőtársaimmal, akik velem együtt első ízben ülnek a parlamentben, kevesebb, mint egy év alatt immár a harmadik költségvetést, illetve pótköltségvetést vitathatjuk meg. Van nak ennél nagyobb élvezetei is a parlamenti munkának, de nyilvánvalóan ez is a kötelességünk közé tartozik. Én annak idején még úgy nőttem föl, hogy mint gyereknap, úgy költségvetés is egyszer van csak egy évben. De az elmúlt években meg kellett tanulnunk, hogy ezek a dolgok másképp működnek. Azt hiszem, joggal mondhatom általános bevezetőként, hogy a kormánypárti képviselők az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban elsősorban a kormány iránti lojalitásból szavazták meg a törvényjavaslat általán os vitára bocsátását. Hisszük és reméljük, hogy a stabilizációs programra szükség van; hisszük és reméljük, hogy ez a pótköltségvetés ehhez egy igen fontos tétel. Ezen kívül semmilyen hurráoptimizmus nem töltötte el a bizottság igennel szavazó 9 kormánypár ti tagját. Mindenesetre megnyugvással láttuk, hogy a minket közvetlenül érintő tételek - kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi kiadások - lényegében nem csökkentek a pótköltségvetés kapcsán. Ezt mindenképpen nyugtáznunk kell. Ezek a területek - a kisebbség i, etnikai szervezetek, az egyházak, az emberi jogi szervezetek - közvetlen hasznot nem termelnek a gazdaságnak. Hiszem azonban, hogy annál fontosabb az a köznyugalom, a társadalomnak az a békéje, amelyet ezeknek a szervezeteknek a működése, jó működése me gteremthet az ország számára. Ezért tehát úgy érzem, a költségvetésnek elemi kötelessége lehetőségeihez képest támogatni az etnikai szervezeteket, az etnikai oktatást, az emberi jogi szervezeteket és nem utolsósorban az egyházakat. Ami a kisebbségeket ille ti, megnyugvással láttuk, hogy a legnagyobb tételek úgymond mentesítésre kerültek, azaz a pótköltségvetés tovább nem kurtította ezeket az amúgy is igen szerény kiadásokat, így a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek támogatása 320 millióval, a Nemzeti é s Etnikai Kisebbségi Közalapítvány 470 millióval, a Kézfogás, az Illyés Alapítvány, a kisebbségi kompenzációs keret összesen mintegy egymilliárd forinttal, vagy a nemzetiségi és etnikai oktatás kiegészítő támogatása, mintegy 1 milliárd 800 millió forinttal , érintetlen maradt ebben a pótköltségvetésben. Külön érdemes ma szólni az egyházak támogatásáról, hiszen tegnap itt a parlamentben és a mai napilapokban ezzel kapcsolatban elhangzottak különböző vélemények. Általánosságban a bizottság é ppen tegnap tárgyalt arról, hogy hatpárti egyeztetésre van szükség az ingatlanvisszaadással, az egyházak finanszírozásával kapcsolatos további teendők tisztázására. Elhangzottak jogos kritikák a folyamatok lassúságát illetően, elhangzottak olyan kritikák, amelyeket a tájékozatlanság sugallt. Általánosságban azt hiszem, a kormányzat és az egyházak közti vita rendezésére nem a sajtópolémiának, hanem a tárgyalásoknak kell eszközül szolgálni. A pótköltségvetés változatlanul hagyja az egyházi alapintézményeknek nyújtott 2 milliárd 50 millió forintot, az egyházi oktatási intézmények támogatására szánt 440 milliós, illetve 900 milliós keretet, továbbá - és ezt mindenképpen érdemes hangsúlyozni - a pótköltségvetés egyetlen forinttal sem csökkenti az egyházi ingatla nok visszaadására szánt idei 4 milliárd forintos keretet. Más kérdés, hogy az előző évi kötelezettségvállalás miatt ez a 4 milliárd forint is nyilván kevés az érintettek szemében. A bizottság ezért is javasolja, hogy mielőbb kerüljön sor az egyházak és a k ormányzat közti tárgyalásra e tekintetben. Azt is meg kell említenem - talán, akik a téma iránt mélyebben érdeklődnek, emlékezhetnek rá , hogy tavaly decemberben a költségvetésen túl egy újabb 250 millió forintos keret is vitára került
