Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2477 és növekvő hiánya lesz az alapoknak. Ezért az alapok konszolidációját csak akk or vállalhatjuk fel, ha meg tudjuk alapozni a társadalombiztosításnak a tartós egyensúly irányába történő elmozdulását. A törvényjavaslat alapján számolunk ezzel, és ezért a megelőlegezési számlán fennálló tartozásállomány rendezésének új határideje '95. d ecember 31. Mindez már előkészíti a kincstári rendszer elindítását, amely majd a társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolatát tartósabb alapokra helyezi. Természetesen valódi megoldást a társadalombiztosítás reformja hozhat, amelynek során megvalósu lhat az ellátások és a járulékfizetés összhangjának alapelve. Végül nem titkolom azt a határozott szándékunkat sem, hogy a munkáltatót terhelő tbjárulék mértékének csökkentését megvizsgáljuk, és lehetőleg már 1996tól meg akarjuk kezdeni a 44 százalék mér séklését. A központi költségvetési szervek előirányzatainak csökkentése alapvető követelmény. Az előirányzatok csökkentését létszámcsökkentéssel kell megalapozni. A személyi juttatások támogatásarányos előirányzatának 3 százalékos csökkentése a kapcsolódó tbjárulékkal együtt összességében 4,2 milliárd forint megtakarítást eredményez. A fentieken túlmenően a fogyasztás visszafogását szolgálja a támogatásarányos felhalmozási, tárgyi eszközbeszerzésre vonatkozó előirányzatok 10 százalékos csökkentése. Az egye s fejezeti kezelésű ágazati szakmai célfeladatok, címzett- és céltámogatások és az alapítványok támogatási előirányzatainak 15 százalékos mérséklése 3,5 milliárd forintos megtakarítást jelent. A helyi önkormányzatok támogatásánál, eltérően a központi költs égvetési szervektől, a kormány általános támogatáscsökkentést nem javasol. A stabilizációs törvényjavaslathoz kapcsolódóan azonban néhány változtatásra szükség van. Első helyen kell szólni a helyi önkormányzatok támogatási előirányzatá nak a szociális alapellátáshoz kapcsolódó 6 milliárd forintos összegű növeléséről. Ez az önkormányzatokat a települések szociális paramétereinek, így a munkanélküliségnek, az inaktív lakosság arányának függvényében illeti meg. E célelőirányzatból az önkorm ányzatok a helyi szociális rendeletüket kiegészítve az átmeneti segélyezés, valamint a lakásfenntartási támogatás keretében adhatnak támogatást a legrászorultabbaknak, és módjuk nyílik a háztartási tüzelőolajutalványok megszűnése miatt jelentkező feszülts égek oldására is. Ugyancsak az önkormányzatok szociális feladatainak teljesítését segíti a Foglalkoztatási Alap 3 milliárd forint összegű többlettámogatása, mivel azt kifejezetten az önkormányzatoknál a közhasznú munka szervezésének ösztönzésére lehet felh asználni. A stabilizációs programmal szinkronban a pótköltségvetési törvényjavaslat részletesen szabályozza az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozását is. Szükségessé vált az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény összhangjának me gteremtése a helyi önkormányzatoknál az időarányostól eltérő finanszírozási szabályok megváltoztatása kapcsán. Itt is hangsúlyozni kívánom, hogy a Pénzügyminisztérium csak a legvégső esetben kíván az önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának átmeneti csökkentéséhez nyúlni. A kormány pénzügyi stabilizációs lépéseinek egyik elemeként az általa vállalt egyedi kezességekből eredő, későbbi években esetlegesen jelentkező költségvetési terhek korlátozását szolgálja, hogy az 1995ben vállalható ilyen kezesség ek felső határát az eredetileg jóváhagyott, a kiadási főösszeghez viszonyított 2,5 százalékról 1,5 százalékra javasolja mérsékelni a törvényjavaslat. Az intézkedés ugyanakkor a nemzetgazdasági érdekekből feltétlenül indokolt igények honorálására az eddigi idei kötelezettségvállalásokat figyelembe véve még megfelelő mozgásteret biztosít. A kormány exportoffenzívájának elősegítését célozza az Exim Bank tevékenysége beindításának meggyorsítása, eszközeinek erősítése. A bank által kormányzati költségvetési kez ességvállalás mellett vállalható garanciaügyleteknél a törvényjavaslat rögzíteni indítványozza, hogy a megjelölt megemelt felső határ 16 és fél milliárd forint kizárólag az exportügyletekre
