Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 3 (78. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
2478 vonatkozik. Ez teszi lehetővé, hogy az év során a bank vegye át az energiaimportőrök számára a költségvetési törvény felhatalmazása alapján adható garanciák nyújtásának funkcióját. Ezen túlmenően az Exim Bank részére 200 millió forint kamatkiegyenlítő támogatást is javasol a pótköltségvetés. A költségvetés évközi likvidi tási gondjainak enyhítésére az államháztartási reform céljaival egyezően kérjük annak jóváhagyását is, hogy valamennyi elkülönített állami pénzalap számláját a Magyar Nemzeti Bank kezelje. Parlamenti felhatalmazást kérünk arra, hogy a számlák átadására egy edi mérlegelés alapján legkésőbb 1995. december 31ig a kormány halasztást engedélyezhessen. (9.30) Tisztelt Ház! Azt nagyon fontos tényként említem meg, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazottakkal többségükben egyetértünk. Legalább ilyen hangsúllyal emelem ki azt a tényt is, hogy a jelentés semmiféle olyan megállapítást nem tett, amely törvényességi szempontból megkérdőjelezné a pótköltségvetést. Az ÁSZ észrevételeinek többsége jövőbe mutató, ezek hasznosítására szándékaink szerint mód les z az 1996. évi költségvetés kidolgozása során. Az Állami Számvevőszék jelentésére vonatkozó pénzügyminisztériumi tételes, pontonkénti választ a képviselő hölgyek és urak megkapták. Ezért egyegy részletkérdésre ezúton nem is térek ki, de ki szeretném emeln i azt, hogy a privatizációs bevétel biztosításának fontosságára a Számvevőszék jelentése is hangsúlyt helyezett. Köszönet illeti az Állami Számvevőszéket azért, hogy felhívta erre a figyelmet. Tudjuk, hogy ez a beterjesztett pótköltségvetés bevételi előirá nyzatának teljesítéséhez elengedhetetlen. Nem kis tételről van szó, hiszen az a 150 milliárd forint példának okáért a társasági adó éves előirányzatának csaknem háromszorosa, egy másik példával szemléltetve, a gazdálkodó szervezetek összes befizetésének pe dig közel a fele. E bevétel elérése érdekében nem lehet kétséges, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie. Nem törhet meg a privatizációs folyamat, s érvényt kell szerezni a felgyorsításra kinyilvánított kormányzati akaratnak. Tisztelt Ház! Úgy érzem, a végére maradt még egy tisztem, egy kérés, amelynek lényege igazából nem teljesen előzmény nélküli. A stabilizációs törvénycsomag általános vitájának megkezdésekor is érintette a miniszteri expozé már e gondolatot, persze akkor tágabb értelemben. Ezúttal te hát kérem a tisztelt Házat, hogy a pótköltségvetést jobbító javaslataikat annak figyelembevételével szíveskedjenek megtenni, hogy a javasolt hiány nagysága mindenképpen tartható legyen. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék alelnökének. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , az Állami Számvevőszék alelnöke : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem egészen három évvel ezelőtt született meg az államháztartási törvény, ame ly definiálta és bevezette a pótköltségvetést a költségvetési jog intézményei közé. Azóta minden pénzügyminiszterünk, mondhatom, most már menetrendszerűen, benyújtja a pótköltségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Ennek önmagában már nem is nagyon van hírértéke. A hírértéke sajnos az, hogy ennek a hátterében objektív ok van: az ország nehéz, súlyos gazdasági helyzete. A mostani, sorrendben már a negyedik pótköltségvetésnek azonban vannak sajátos vonásai elődeihez képest. Megemlítek ezek közül hárma t. Először azt, hogy nem volt közvetlen célja a kormánynak 1995 tavaszán pótköltségvetést készíteni, mint ahogy például tavaly ősszel, szeptemberben cél volt a pótköltségvetés. Most ez inkább következménye, egyfajta pénzügyi hozadéka az úgynevezett Bokroscsomagnak.
