Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2300 vitára szükség van, módosításokra, hatáselemzésre is, de mindez nem hátráltathatja, hanem csak javíthatja, kiegészítheti a stabilitás irányába megteendő lépéseket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak, Fidesz; őt követi Aszódi Ilona képviselő asszony, az MSZPből. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A magam részéről a gazdasági megszorító intézkedésekről szóló törvé nycsomagot semmiképpen nem nevezném stabilizációs programnak. Nem lehet ennek nevezni a gazdaság szempontjából, ahogy erre Varga Mihály képviselőtársam már utalt, de végképp nem lehet a családi háztartások jelene és jövője szempontjából. Talán a jelene sze mpontjából még nem is várható el, de ha nem rajzolódik fel egy olyan jövőkép, amely azt mutatná meg, hogy miért is lenne érdemes a családi háztartás stabilizációs programjában megtakarításokra törekedni, akkor végképp értelmetlenné válhat és a közeli jövőb en olyan rossz közérzetet okozna, amin nehezen lehetne túltenni magunkat, és mindazokra a problémákra, amiket ez a törvénycsomag jelent, nehéz lenne jó, aktuális válaszokat találni. A magam részéről vázlatszerűen szeretnék beszélni néhány dologról és kifej tőleg egy szűkebb témáról, ami a szellemi tulajdont érinti. Ez a törvénycsomag, illetve azok az aktuális törvényalkotási programok, amelyek például a közoktatást érintik, mindenképpen valamifajta párbeszédben vannak egymással. Nem tartozik szűken e témához , de ha a közoktatási rendszer iskolaszerkezeti mivoltját tekintjük és az azzal kapcsolatos törvényalkotási tervezeteket, akkor azt a kérdést kell magunknak feltennünk, hogy a közoktatási rendszer mint olyan, amely véleményem szerint a szellemi tőkéhez jut ás esélyét vagy lehetőségét jelenti, az vajon jó törvényi célokkal, törvényalkotási tervezetekkel vane megalapozva. (18.00) Itt, ha azt nézzük, hogy a nemzeti alaptantervről szóló törvényjavaslat is lassan most már csak országgyűlési határozat formáját öl ti, mint ahogy a felsőoktatási fejlesztési törvény helyett is most már országgyűlési határozati formát találtunk a két héttel ezelőtti csomagunkban , akkor arra a megállapításra kell jutnom, azt a következtetést kell levonnom, hogy a vidék Magyarországán a nyolcosztályos iskolarendszer helyett egy alacsonyabb iskolaszerkezeti változás történik. Tehát a 6 plusz 6os szerkezet; vagy akár a 10 osztályos iskolaszerkezet bővitése kapcsán megszűnő iskolák miatt bekövetkező iskolaszerkezeti változás az, amit nem tudunk igazán méltányolni. A magunk részéről ahhoz az állásponthoz tartjuk magunkat, hogy a jelenlegi iskolaszerkezetet - amely még átlagosnak tekinthető , tehát a nyolcosztályos iskolaszerkezetet kell megtartani. Ennek társadalompolitikai hatása van. Ez a társadalompolitikai hatás pedig - ahogy felvezetőmben mondtam - a szellemi tőkéhez való jutás esélyéről vagy lehetőségéről szól. Ezt a kitérőt azért kellett elmondanom - nem tartozik szorosan ehhez a törvénycsomaghoz , mert a második, vázlatszerű állítá somat a felsőoktatási tandíjjal kapcsolatban kell elmondanom. A magam részéről, ha szabadna meghatároznom, hogy mihez segít hozzá a felsőoktatás, akkor valahogy úgy definiálnám: a felsőoktatás az egyén, a személy számára tulajdonképpen egy szellemi tőkéhez való jutás. Ennek a birtoklása. Ennek a birtoklása pedig azért fontos, hogy a piacgazdaságban megfelelő pozícióhoz jussanak az emberek. Amikor tehát felsőoktatási ügyekkel foglalkozom, akkor első kérdésem gyakorta az, hogy azoknak a fiataloknak számára, a kik a társadalmi polcok közül valamilyen magasabb polcra szeretnének jutni, akár falusi fiatalként, akár vidékivárosi fiatalként eljutni egyegy bank élére, vagy
