Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP
2228 A másik, amit az 1993as évről szeretnék hangsúlyozni, a gazdaság teljesítménye és a b elföldi felhasználás összefüggése. Itt is egy fordított folyamatról van szó. Miközben a gazdaság teljesítménye 1993ban is szerény csökkenést mutatott az előző évihez képest, eközben, ellentétben az előző évekkel, a belföldi felhasználás mintegy 10 százalé kkal nőtt. Ha ezt a két folyamatot összevetjük, akkor ennek egy következménye lehet, s ennek a folyamatnak a következményeit nyögjük most is, nevezetesen a külső és belső adósságállomány felhalmozódik. Szeretnék itt utalni a folyamatjellegre és a következm ényekre egy rövid belföldi példával is. Ha elolvasták a különböző háttéranyagokat és tájékoztatót, akkor azt is olvashatták tisztelt képviselőtársaim, hogy az 1993as bankkonszolidációnak, az ezzel kapcsolatban kibocsátott államkötvényeknek csak idén márci usban több mint 38 milliárd forint volt a fizetési kötelezettsége, mely a költségvetésre hárult. Ha ezt összehasonlítják azzal a nagyságrenddel, mellyel most a családi pótlékokat igyekszünk megkurtíttatni, akkor azt hiszem, az összefüggések nyilvánvalóak. Demeter Ervin képviselőtársam kérdezte tegnapi hozzászólásában, hogy mi történt, ami ezt a helyzetet előidézte. Nos, kedves képviselőtársaim, többek között ezek a dolgok történtek. Ha a külső adósságállományról beszélek, akkor engedjék meg, hogy egy rövid kitérőt tegyek az IMF, a Nemzetközi Valutaalap szerepére. A sajtóban és máshol elterjedtek azok a tévhitek, hogy tulajdonképpen a Valutaalap diktál az országnak, és a jelenlegi kormány lényegét tekintve nem tesz mást, mint hogy ezeket a diktátumokat átveze ti a kormányintézkedéseken és a parlamenten a törvényhozás során. Nos, szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet arra, hogy ezek az ajánlások nem kötelezőek. Nincs másról szó, mint arról, hogy a Nemzetközi Valutalap mint egy hitelező, a hitel kihel yezéséhez bizonyos feltételeket ír elő. Ezek lényegét tekintve hasonlóak ahhoz, mint amikor az OTPtől hitelt kívánunk felvenni, és a hitel nagyságától függően az OTP vagy kezest, vagy más vagyontárgyat ír elő annak érdekében, hogy hitelkihelyezését biztos ítva lássa. Ugyanez történik, amikor vállalkozók kereskedelmi bankoktól különböző hiteleket vesznek fel, és ezek a bankok a hitelkihelyezés során bizonyos feltételeket támasztanak. Sem az állampolgárnak, sem a vállalkozóknak, sem az országnak nem kell ezek et a feltételeket elfogadni. Ennek mindössze egy következménye van: ezeket a hiteleket nem kapjuk meg. Szükség vane, tisztelt képviselőtársaim, ezekre a hitelekre? Én úgy ítélem meg, hogy igen. Ezeknek a hiteleknek az elmaradása ugyanis két közvetlen köve tkezménnyel jár: Az egyik következmény az, hogy ennek hiányában a szükséges hitelekhez a nemzetközi pénzpiacon csak jóval rosszabb feltételek mellett juthatunk hozzá, s ezeket a rosszabb feltételeket ugyanúgy az országnak és az itt élőknek kell kifizetniük , mint ha ezeket a hiteleket kedvezőbb feltételek mellett a Valutaalaptól vesszük fel. A másik következmény, hogy a Valutaalap van olyan nagy tekintélyű cég, hogy döntései nemcsak a nemzetközi pénzpiacot, de a különböző kormányokat is befolyásolják. A Valu talappal kötött megállapodások hiányában az ország nem számíthat államközi hitelekre sem. E kis kitérő után engedjék meg, hogy forrásoldalról megvilágítsam a tervezett intézkedések hatását. Ha végigtekintünk a gazdasági szereplőkön, akik a magyar bankokban tartják pénzüket, akkor belföldön három fő szereplőről beszélhetünk: az egyik a vállalkozói szféra, a másik a lakosság, a harmadik pedig az államháztartás. A vállalkozói szféra jellegét tekintve már csak úgy működik - és ebben semmi abnormális dolog nincs , tisztelt képviselőtársaim , hogy a mindenkori hitelállománya meghaladja a mindenkori megtakarításait. Ez a normális gazdaság működéséhez hozzátartozik. Ez tehát a bankok számára nem teremt pénzt arra, hogy különböző hiteleket tudjanak folyósítani.
