Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
2198 áruházi tolvajokat kell szigorúan megbüntetni olyan lopásért, amibe a nyomor hajszolja az éhezőket, hanem a milliárdos lopásokat is. Miután a privatizációs folyamatok felett a mai napig nincs parlamenti ellenőrzés, ezért a felelősség mind az előző, mind pedig a jelenlegi kormányt terheli. A kormánynak az elmúlt kilenc hónap alatt a privatizáció teljes körű felülvizsgálatát már végre kellett volna hajtania. Csak arra lennék kíváncsi, hogy amikor a miniszterelnök úr és rajta keresztül a kormány szembe kerül saját választási ígéreteivel, amelyeknek a mai napig nem tett eleget, ezt hogyan magyarázza meg a választópolgároknak? Azt hiszem, erre nincs magyarázat. Ugyanis ez pénzbe sem került volna, legalábbis minimális összegbe, a parlament te rhére. A Független Kisgazdapártnak ki kell mondania: a miniszterelnök úr és a kormány megtévesztette a választókat, így hamis módon szerezte meg a hatalmat. A politikai vitanapon Pető Iván kijelentette, hogy "Aki azt állítja, hogy a magukat megszedetteket kívánja a kormány gyarapítani a legszegényebbek rovására - ezt elfogadni nem lehet, mivel ez egyszerűen hazugság." Mi viszont nem látjuk ennek a cáfolatát, ami megnyugtatta volna a legszegényebbeket is, hogy miért kellett bevezetni az őket is súlyosan érin tő megszorító intézkedéseket. A kormány ugyanis csak akkor várhatja el a lakosság türelmét, esetleges megértését, ha már mindent megtett a korrupció, a feketegazdaság, az adócsalók, a privatizációs tolvajok felderítése érdekében. A magyar nép sajnos azt lá tja, hogy ebben az irányban a kormány az elmúlt kilenc hónap alatt nem tett semmit. A többmilliós, sőt több tízmilliós végkielégítések megszüntetésére, illetve valami módon történő szabályozására kilenc hónap után szánta el magát a munka törvénykönyve módo sításával. Ugyancsak nem tett semmit a bankvezetők milliós havi jövedelmének visszavétele érdekében, amit a semmiért kapnak, hiszen az előző kormány 350 milliárddal támogatta meg a tönkretett bankokat. Amikor azt látja az egyszerű magyar állampolgár, hogy megint csak a szegény rétegekre rakják a terheket, akkor hogyan higgyen Pető Ivánnak? A válasz az, hogy már nem hisz neki. Már van privatizációs miniszter, de parlamenti vizsgálóbizottság nincs. A kormánytöbbségű alkotmányügyi bizottság március ljén tarto tt ülésén - különböző formai okokra hivatkozással - nem támogatta dr. Tímár György kisgazda képviselőnek a bizottság felállítására irányuló indítványát. Még azon a napon ugyanezen tárgyban önálló képviselői indítványt terjesztett elő dr. Kristóf István ige n tisztelt MSZPs képviselőtársam. Az enyhén szólva erkölcstelen lépéssel a parlamenti kormánytöbbség bebizonyította, hogy nem képes úri módon még ebben az egyszerű kérdésben sem eljárni. Véleményünk szerint az ilyen magatartás méltatlan a Kossuthi és Deá ki gondolatokhoz. A kormány a belügyminiszter vezetésével létrehozta az úgynevezett privatizációs visszaéléseket vizsgáló bizottságot. Ez a bizottság állítólag vizsgálja a gyanús privatizációs ügyeket. A bizottság munkájáról a mai napig nem kaptunk tájéko ztatást. A Független Kisgazdapárt ezt az úgynevezett alibi bizottságot elfogadni nem tudja. (20.40) Mi ragaszkodunk a hatpárti parlamenti privatizációs vizsgálóbizottság felállításához. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács privatizációs vitafórumán kifejtett ék, hogy az ÁVÜ pártsemlegessége 1992 táján szűnt meg. Kétféle módon folytak a privatizációs ügyleteknél a visszaélések. Először, amikor az akkori kormány részéről telefonon vagy személyesen nyomást gyakoroltak az ÁVÜ vezetésére vagy az igazgatótanács egye s tagjaira. Ezt nyugodtan nevezhetjük politikai korrupciónak. Másodszor, amikor az ÁVÜ akkori vezetői részéről a régi elvtársi kapcsolatok befolyásolták a döntéseket. Két azonos üzleti ajánlat közül általában a régi barátét,
