Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2174 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces megszólalásra megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Akkor is reagáltam volna, ha erre külön nyomatékos felhívást nem kapok, mert az expozéból valóban kimaradt a költségkihatásokkal kapcsolatos néhány mondat. Nem maradt ki azonban a képviselők számára eljuttatott any agból. Ezek közül csak egyet szeretnék említeni, ez pedig az anyagnak a javítóintézetekben foganatosítandó előzetes letartóztatások feltételeit tartalmazó megjegyzése. Idézem: "A meglévő férőhelyek 1996. január 1jén, az előzetes letartóztatásra vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor elegendőek lesznek." Tehát úgy néz ki, hogy a törvény hatálybalépésekor ezek a feltételek meglesznek. Természetesen folytatódik a mondat, hogy "számításba kell venni a férőhelyek bővítését, az átalakításokat, a korszerűsítés eket és az egyezménynek megfelelő elhelyezés biztosítását". Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy már a törvény benyújtásakor is gondoltunk arra, hogy az 1995ös költségvetésben külön fedezet erre valószínűleg nem fog rendelkezésre állni, de a törvényj avaslat benyújtásakor megvizsgáltuk, hogy a meglévő feltételek közepette hogy lehet ezt a törvényjavaslatot hatályba léptetni. Hasonlóképpen - és nem szeretnék részletekbe bocsátkozni - áll a helyzet a bírósági létszámmal is. Az anyag nem új álláshely léte sítését tartalmazza, hanem fiatalkorúak ügyében ítélkező bírók létszámának az emelését, ami megoldható a meglévő állományon belüli átcsoportosítással is. Itt egyszerűen arról van szó, hogy olyan speciális ismeretekkel rendelkező bírák, akik a fiatalkorúak ügyében eljárhatnak, átcsoportosításra kerülhetnek ezen a kereten belül is. Egy mondatot szeretnék még mondani. A már hivatkozott kormányhatározat a 15 százalékos létszámleépítési igényről pedig pusztán annak vizsgálatára hívja fel az érintett szervezetek, köztük a bíróságok vezetőit is, hogy vizsgálják meg - szolidaritásukat is bizonyítva a központi igazgatás létszámgondjaival , vannake tartalékok a bírósági szervezetben. Ha lesznek, nyilván meg fogják tenni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nag yné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bauer Tamásnak, szintén kétperces megszólalásra. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Laikusként nagy figyelemmel hallgatom a színvonalas vitát a büntető jogsz abályok módosításáról, de Kutrucz Katalin képviselőtársunk hozzászólásában volt egy rövid kitérő, amelyben a kormány március 12i csomagját igyekezett összefüggésbe hozni az ifjúsági és gyermekbűnözés várható alakulásával. S ebben a kitérőben elhangzott az az utóbbi hetekben oly gyakran hangoztatott állítás, miszerint itt a gyerekektől vennének el milliárdokat. Nos, ha az ember elkezdi tanulmányozni azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány előterjesztett, akkor mindenki előtt világos - aki akár közgazdász ként, akár szociálpolitikusként, akár állampolgárként a kérdésben minimális tájékozottsággal is rendelkezik , hogy ezek a javaslatok, amelyek kényszerű javaslatok, nem a gyermekektől, hanem a szülőktől veszik el a pénzt. A szülőket igyekeznek arra késztet ni, hogy az állam helyett ők maguk vállaljanak többet a gyermekek eltartási költségeiből, azokat a szülőket, akiknek erre módjuk van. Tisztelt képviselőtáraim, amikor negyven évvel ezelőtt megjelentek Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkái, akkor még az orv osoknak is arról kellett konferenciát rendezni, hogy az orvostudomány számára mit jelentenek Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkái. Nem lenne szerencsés, ha hasonló módon - bármiről van szó a parlamentben - próbálnánk egyet rúgni a kormány
