Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2054 viszonyokat kellett benne modellezni, ame lyek éppen csak alakulóban voltak, és az előző évtizedekben beidegződött gyakorlat a szükséges változásokat nehezen tette érthetővé. A jogalkotó Országgyűlés és a törvény célja, hogy az immár egyenrangú félként megjelenő munkaadók és munkavállalók jogos ér dekeit kölcsönösen biztosítsa, illetve megakadályozza, hogy a gazdaságilag erősebb fél bármely módon csorbítsa a másik fél jogait. A cél megismétlése most azért szükséges, mert a törvényjavaslat benyújtója az általános indoklásban arra hivatkozik, hogy az egyes jogintézmények - ez idézet - "mennyire felelnek meg a jogalkotó eredeti elképzeléseinek", illetve - idézet kezdve újra - "a törvény ne tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a jogalkotó szándékaival". Az idézett célkitűzés dicsérete s lenne, hiszen a munka törvénykönyvének megalkotása óta majdnem három év telt el, széles körű gyakorlati tapasztalatokat szerezhettünk az alkalmazás területén. Ezzel szemben a benyújtott törvényjavaslat egyáltalán nem mutatja a módszeres felülvizsgálat je leit - éppen olyan, mint sok más törvényjavaslat is az elmúlt hónapokban. Azoknál többnyire az volt az ok, hogy a költségvetés megkívánta bizonyos részletek módosítását, és ehhez - felülvizsgálat címén - még hozzácsaptak néhány valóban időszerű áttekintést . Jelen esetben nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a munka törvénykönyve felülvizsgálatát korántsem a jogalkotó eredeti elképzeléseinek érvényesülése, hanem az a tény okozza, hogy 1995. május 19e és május 26a között a törvény értelmében üzemi tanácsi választásokat kell tartani. A kormány ennek szabályait kívánta módosítani - a többi csak ráadás, többségében elég rossz ízű ráadás. A javasolt módosítások felületességére - előző állításaimat igazolandó - rögtön a törvényjavaslat elején áll egy pé lda: a javaslat 2. §a előírja, hogy a szakszervezet nevében eljáró, de a munkáltatónál munkaviszonyban nem álló személy csak az érdekvédelmi célra kijelölt, illetve a munkáltató által meghatározott helyen tartózkodhat. (21.30) A 3. § ugyanakkor megerősíti : a szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkahelyekre vonatkozó szabályok megtartását. Az ellenőrzést általában a szakszervezet által megbízott külső szakember végzi. Kérdés, hogy ezt hogyan tudja megtenni a munkáltató által kijelölt helyiségben, hiszen k izárólag itt tartózkodhat az előző paragrafus értelmében. A felületes fogalmazásra ez is elég bizonyíték, bár többel is fogunk találkozni. A törvényjavaslat érdemi részére térve elsősorban az üzemitanácsválasztás módosítását kell áttekintenünk, hiszen a j avaslat jelentős hányadát ez teszi ki. A módosítás egyik legjelentősebb része az üzemi tanácstagok számának újraszabályozása. A jogalkotó eredeti célkitűzése ebben az esetben az volt, hogy a törvény 42. §a megfogalmazza, hogy a részvételi jogokat a munkav állalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács gyakorolja. A munkahelyeken az elkülönült tevékenységek következtében a munkavállalók csoportérdekei, jogos érdekei is, nagyon különbözők lehetnek. Minél nagyobb munkavállalói létszámot képvisel egyegy tanácstag, annál valószínűbb, hogy nem lesz módja áttekinteni, értelmezni és összhangba hozni az általa képviseltek tényleges érdekeit, biztosítani valóságos részvételüket. A törvényjavaslat abból a megfontolásból kiindulva, hogy a gazdálkodó szerv ezetek foglalkoztatottai létszámában időközben változások történtek, egyértelműen csökkenti a létszámot és rontja az arányt. Szinte egyértelmű ma is, hogy belátható időn belül nem a sok ezer fős nagyüzemek fogják jellemezni a magyar gazdaságot, hanem többs égében a 100500 főt foglalkoztató vállalkozások. Különösen is indokolt az üzemi tanácsok létszámának csökkentése. A nagyüzemek esetén gyakorlatilag ugyancsak lényeges csökkenteni az üzemi tanácsok létszámát, ahelyett, hogy az növekedne; meg kellene érteni : nem lehet analógiát keresni a választott politikai szervek és a munkahelyi szervek között. A kis létszámú üzemi tanácsok nem lesznek képesek a munkavállalók adott közösségét képviselni, de sokkal könnyebben befolyásolhatók. A javaslat ebben a megfogalmaz ásban nem szolgálja a munkavállalói érdekek szempontjait.
