Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2024 Különösen a vállalkozási szférában van aggály törvényeinkkel kapcsolatban. Sokan állítják, hogy szerződéseink körében nincs garancia a rosszhiszemű és a törvénnyel szemben visszaélő, jogsértő felekkel szemben. Az eljárásjog területén, ha még figyelembe veszem a végrehajtási jogot is, utalni kell arra, hogy a gyakorlatban lassan felváltják a bírósági végrehajtást a magánszférában működő, különféle néven ismert behajtó szervezetek, kft.k. Az itt tárgyalt törvényj avaslat ennek a megszüntetésére ugyan nem ad megoldást, a büntető törvénykönyv módosítása során azonban erre is megoldást lehetne keresni. E törvényjavaslat szigorítást is ír elő az eljárásban nem félként résztvevők részére perelhúzással járó cselekményeik ért. Ez csak helyeselhető. A módját azonban e törvényjavaslatban félreérthetetlenül kell meghatározni. A törvényjavaslat azt a célt szolgálja elfogadása esetén, hogy a folyó perek mielőbb fejeződjenek be. A felperesek érdeke is ezt kívánja. A perelőkészíté st egy előszakaszban be lehetett volna iktatni, ugyanis a perek túlnyomó része előkészítetlen, és ez a gyorsítást szolgálta volna. Korábban ilyen jogintézmény már volt, és az eljárások valóban nem húzódtak el ily hosszú ideig. (19.00) A felek érdekei szems zögéből alperesi viszonylatban ez érthető is, különösen, ha nagyobb összegű pénzbeni kötelezésről határozhat a bíróság. Itt érinteném a már más képviselőtársaim által is felvetett bírósági illeték kamatfizetési kötelezettségeit. Érthetetlen számomra is, de az érintett peres feleket különösen érzékenyen érinti, amikor az infláció mértéke fokozatosan nő. Az illeték fizetésére általában az alperesi oldal szolgál rá, tehát a jóhiszemű felek védelme érdekében nem látom aggályát vagy akadályát annak, hogy a bírós ág a jóhiszeműen eljárt felperes megelőlegezett perköltsége után a banki kamatot állapítsa meg. Itt említeném meg a kamat 20 százalékos összegét. Az előterjesztő a külön jogszabályban meghatározott fenti maximumot a napi banki kamat összegéhez kellene hogy igazítsa. El kell választani a másodfokú fellebbezési eljárást a felülvizsgálati eljárástól; a fellebbezésnél kimondani, hogy az a tárgyalás kitűzése során bírálandó el a tárgyalás keretében, viszont a felülvizsgálati eljárás tárgyalás kitűzése nélkül is lefolytatható legyen. A törvényjavaslat megszünteti a bíróság általános kitanítási kötelezettségét, s azt csak a perbeli jogok és kötelezettségek vonatkozásában tartja fenn. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a polgári eljárás gyorsítása a peres felek magá ra hagyásával elérhető lenne. Kifejezetten hátrányosnak tartom az általános kitanítási kötelezettség megszüntetését. A jelen gazdasági és társadalmi viszonyok között ez azt jelentené, hogy a bíróság csak annak szolgáltat jogot - mert igazságszolgáltatásról semmiképpen sem beszélhetünk , akinek van pénze ügyvédre vagy egyébként maga is járatos a jogban; annak pedig, aki rászorul, mert nincs ügyvédje vagy nem ért hozzá, nem nyújt semmilyen segítséget a bíróság. Végletesen ez oda vezet, hogy ha igazsága vagyo n, akkor sem juthat számára kedvező döntéshez az ügyfél, mert nem tudja, mit és hogyan pereljen vagy követeljen eljárása során. Hamis állításnak tartom azt, hogy a széles körű kitanítási kötelezettség túlzott officialitást visz az eljárásba és hogy a bírós ág munkaterhét ez rendkívül megnövelné. Ami a munkaterhet, az egy perre jutó időráfordítást aránytalanul megnöveli, az inkább arra vezethető vissza, hogy a tárgyalás során ott és azonnal nem tud dönteni a bíró, kénytelen elnapolni a tárgyalást az ügy terje ngőssége miatt. A túl terjengős bizonyítás a féltől is túlbizonyítást követel, illetve nemleges bizonyíthatatlan tényt is bizonyítani igyekeznek. A pervezetés körében pedig nem tudják lehatárolni, korlátok közé szorítani a felek előadásait, mindenkit hagyn ak kibeszélni, egyszerűen azért, mert sok esetben kevés határozottság jellemzi a tárgyalásvezetést. Most még egyszer visszatérnék arra, hogy egy előkészítő szakasz szükségeltetne az eljárás korai szakaszában, hogy a bíróság később ilyen helyzetbe ne jusson .
