Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2023 Nem kívánjuk különösebben kifogásolni most azokat az elvétéseket sem, amelyek értelmezés útján feloldhatók majd a gyakorlatban; például a 35. § (3) bekezdésében említett első fokú határozat nyilvánvalóan az első fokú eljárást befejező határozatot jelenti. Ami a törvényjavaslat legfontosabb célkitűzését, a gyorsítást illeti, három kérdésben kívánok általános ellenvéleményt és javaslatot megfogalmazni: 1. A választo ttbíróságokról szóló 1994. évi LXXI. törvény 3. § (1) bekezdésének szűkre szabott szabályát a törvény személyi és tárgyi hatályáról a javaslat nem érinti, ami sajnálatos, hiszen a választottbírósági út kiszélesítésével az állami bíróságokon a perek számána k csökkentését, és ezzel a perek időtartamának a rövidülését lehetne elérni. Ezért indítványozzuk, hogy a választottbíróságról szóló törvény 3. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lépjen: a választottbíróság hatáskörébe tartozhat minden ol yan ügy, amely egyébként a bíróság feltétlen hatáskörébe tartozna, ha a jogvita tárgyával a felek rendelkezhetnek. Ez a megoldás a lényegét tekintve megfelel a jogállamokban régóta kialakult sztenderdeknek. 2. A fizetési meghagyásos eljárás hatókörét a tör vényjavaslat - helyesen - kiterjeszti, de a javasolt megoldás távolról sem meríti ki a törvényhozás indokolt lehetőségeit. Az igényérvényesítésnek a fizetési meghagyáshoz hasonló formáját ismerő nyugateurópai jogrendszerek a perelhárításnak azt az eszközé t is ismerik, amikor a követelés tárgya nem pénz, hanem meghatározott cselekmény. A gyermek kiadására, átadására vonatkozó követelés kivételével a mi jogrendünk is elismerhetné az ilyen követelés érvényesíthetőségét a sajátos nem peres eljárásban, mely ese tben a kibővült tartalmú jogintézmény a teljesítési meghagyás elnevezést viselhetné. 3. A teljesítésről szóló marasztaló első bírói határozattól a végrehajthatóságig való eljutás indokolt siettetésének jegyében kívánatos, hogy kellő figyelem fordítódjék az ítéletek előzetes végrehajthatósága esetköreinek bővítésére. Statisztikailag szűk, ám társadalompolitikailag nagyon is indokolt bővítés kívánatos, ha a marasztalás tárgya a bűncselekménnyel vagy az életben, egészségben, testi épségben vagy ezek veszélyezt etésével okozott kár, vagy a személyes munkateljesítésért járó ellenszolgáltatás, például munkabér. Mindezek figyelembevételével és mindezen korrekcióval a törvényjavaslatot az általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. N agyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Gáspár Miklós képviselő úrnak elhangzott felszólalását. Szólásra következik Bernáth Varga Balázs képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Szólásra készül Isépy Tamás kereszténydemokrata képviselő. Megadom a szót Bernáth Varga Balázs úrnak. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan ismerjük a bizottság álláspontját: alkalmasnak találta vitára az előterjesztést, a tö rvényjavaslatot. E törvényjavaslat vonatkozásában azonban nem volt - legalábbis a jegyzőkönyv alapján - még szélesebb vita a bizottságban, pedig szakmailag a már itt ismertetett elhangzottak vonatkozásában ezt a törvényjavaslatot is helyenként kiegészíteni , módosítani vagy legalábbis pontosítani szükséges. Nem vitásan ezen eljárási jog tervezete, amely beterjesztésre került, szükséges. Szükséges azért, mert magának az államnak is be kell avatkoznia a jogvitába, legalábbis olyan törvények előterjesztésével, amelyek alkalmasak a jogszolgáltatásra. Az előterjesztésből megállapítható, hogy a perben alperesi pozícióban eljárókkal szemben késedelmességük, mulasztásuk miatti perelhúzás körülményeit a javaslat orvosolni kívánja, ezzel is elősegítve az eljárás gyorsí tását. Ez valóban szükségszerű, hisz a bírósági eljárás a polgári ügyekben jelenleg is évekig tartó. Ebből következtet az állampolgárok nagyobb része arra, hogy az igazságszolgáltatás Magyarországon válságban van. Ha nem is ez az igazság, de valami alapja van ezen aggálynak az állampolgárok részéről.