Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2022 Megadom a szót Gáspár Miklósnak; egyben átadom az elnöklést G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök asszonynak. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Orszá ggyűlés alelnöke foglalja el.) DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat indokolása szerint a java slatnak három fontos célja van. Az első, hogy a polgári perek időtartama csökkenjen; a második, hogy a polgári perjog szabályai összhangba kerüljenek a perekben alkalmazandó anyagi jogi szabályokkal; a harmadik fontos cél pedig az, hogy néhány időszerű per jogi kérdés rendeződjék. Már az elején szeretném leszögezni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslat említett céljaival egyetért. Éppen ezért meg kívánom említeni, hogy már az előző parlamenti ciklusban is, az előző kormány indítványára több t örvényt is hozott az akkori Országgyűlés, amelyek az idézett célokat szolgálták - különösen a perek időtartamának a lerövidítését. Így például több új helyi bíróság létesült, és jelentősen emelkedett a bírák fizetése, ami az üres bírói állások betöltését i s lehetővé tette. Ugyancsak már az elmúlt parlamenti ciklusban megvalósult a közjegyzői kar és a bírósági végrehajtás magánosítása - mint olyan reformok, amelyek az állami igazságszolgáltatás részleges tehermentesítését célozták. (18.50) De az előző parlam enti ciklusban született meg az a terv is, hogy törvényt kell alkotni a választottbíráskodásról, mivel a választottbíráskodás szintén ügyeket von el az állami bíróságok elől. Végül: a Kereszténydemokrata Néppárt még kormányzópárt volt akkor is, amikor az e lőző Országgyűlés csatlakozott a Rómában 1950. november 4én aláírt emberi jogi egyezményhez, amelynek 6. cikkelye - az előző ciklusban hatályos polgári perrendtartás megszorító rendelkezésének ellenében és annak helyébe lépve - a peres ügyek lefutásának e gész menetében ésszerű időtartamot írt elő. 1990 óta a jogállamiság körülményei között a gazdasági társaságok személyében megnőtt a jogalanyok száma, továbbá megnőtt a peresíthető konfliktushelyzetek száma is, és fokozódott a demokratikus társadalom konfli ktusérzékenysége. A jogkereső közönség bátrabban és nagyobb bizalommal fordul a bíróságokhoz. Mindezek indokolják, hogy a korábbi parlament és kormányzat e tárgyban hozott intézkedéseit folytatni kell, és különösen a perek időtartamának a rövidítése ma is elsőrangú közügy. A Kereszténydemokrata Néppárt tehát támogatja a perek gyorsítását, a perjognak az anyagi joggal való összhangba hozatalát és az egyéb okból fakadó törvényi rendezés igényét, és egyetért ezeknek a törvényjavaslatban foglalt normatív megfog almazásával is. Mindazonáltal már most is jelzem azt, hogy amennyiben Magyarországon új alkotmány fog születni, véleményünk szerint az új alkotmány fényénél teljesen új polgári perrendtartásra is szükség lesz. A jelenlegi törvényjavaslatot a Kereszténydemo krata Néppárt a jövőben megvalósítandó új polgári perrendtartáshoz képest az utolsó jogalkotási előkészületnek tartja. Mindezek előrebocsátása után szeretnék néhány kritikai megjegyzést is tenni. A törvényjavaslat indokolásának stí lusa olykor nem éri el az elvárhatóság szintjét. Nemcsak az ellenzéket, hanem mindenkit, aki szívügyként kezeli az országgyűlési tárgyalási anyagok kellő színvonalát, jogos aggodalommal tölthet el - főleg a jövő felől szemlélve a kérdést , ha a jogszabály alkotás első számú letéteményese, az Igazságügyi Minisztérium a nevét adja egy hibás retorikához. Mert miként is értsüke szavakat? Idézek az indokolásból: "a polgári perrendtartás célirányos módosításának képében vetültek az eljárásjog síkjára". E szóvirá gokat a Kereszténydemokrata Néppárt mielőbb hervadni óhajtaná látni, hogy stílszerűen szóljak.
