Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2019 bevezetésének a szükségszerűségét, igen sokan vannak emellett, s úgy gondolo m, ez a kérdés a mai napig nem került tudományos igényességgel elbírálásra. Az eljárásjogi rendszerünket gyökeresen meg lehetne változtatni, ha a táblabíráskodás rendszerét beiktatnánk az ítélkezésünkbe. Ebben az esetben nyilvánvalóan teljesen újra kellene gondolnunk a jelenlegi jogrendet. Ami a Független Kisgazdapárt további észrevételeit illeti, rá kell mutatnom arra, egyértelműen egyetértünk azzal, hogy ez az előterjesztés szakít azzal a szocialista jogfelfogással, hogy a bírónak - akár a felek akarata e llenére is - érvényesítenie kell a felek érdekeit. (18.30) Ez egy rendkívül szükséges és helyes felismerés. Ugyanakkor legyen szabad rámutatnom arra, nem biztos, hogy a felek által kötött egyezségek jóváhagyása esetében ilyen kategorikusan kell ezzel a kor ábbi jogfelfogással szakítani. Engedjenek meg egy észrevételt: Gondolják végig: ha a bírónak már egyáltalán nem lesz joga ebben az esetben a felek méltányos érdekeit figyelembe venni az általuk kötött egyezség jóváhagyásánál, mondjuk, ha egy olyan, eleve r ossz egyezséget vagy eleve a mi egész erkölcsi rendünkbe ütköző megállapodást kötnek a felek, amit semmilyen körülmények között sem volna szabad megengedni, ebben az esetben a bírót nem lehet eleve kizárni abból a pozícióból, hogy ő adott esetben észlelje: ez a felek méltányos érdekeivel nem egyeztethető össze. Ugyanígy azt gondoljuk, hogy az ügyész privilegizált jogait is felül kellene bírálni. Nagyon helyes, hogy az ügyész jogait a mostani előterjesztés bizonyos értelemben szűkíti, de tessék megengedni, h ogy arra utaljak: messze nem elég ez a rendelkezés. Talán hogy világos legyen, hogy a Független Kisgazdapárt mire gondol vagy miből indulna ki, utalnék arra: szerintünk ott indul az egész kérdéskör, hogy ha egyszer a perben ügyfélegyenlőség van, miként lét ezhet az, hogy például ügyvédet ki lehet rendelni a fél érdekében, de adott esetben ügyészt nem lehet kirendelni. Az én igazságérzetemet ez eleve sérti. Azt mondom, akkor van ügyfélegyenlőség, hogyha az ügyészt is ki lehet rendelni. Itt tehát egy újfajta j ogszemlélettel kellene az egész kérdést végiggondolni. Persze, meg kell mondanom, hogy ugyanakkor, amikor az ügyész szerepét végiggondoljuk, látni kell, hogy ennek a szabályozása rendkívül pongyola módon történt. Hadd utaljak arra, hogy a T/674. számú törv ényjavaslat 1. §ának (4) bekezdése tartalmazza azt az egyébként ismert szabályt, hogy az ügyészt az általa indított perben, illetőleg fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a feleket megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mon dhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el; ha a perben fellépő ügyész, illetőleg a fél cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Itt a következő gondolatok merülnek fel: Először is a jogosult helyetti fellépés akkor következhet be, ha a jogosult bármely oknál fogva nem képes saját jogainak képviseletére. Ez, úgy gondolom, ilyen szövegezés mellett a tervezetben kezelhetetlen. Ki a jogosult ugyanis? Természetes és/vagy a jogi személyek vagy az egyesületi törvény 2. §ában írott származtatott jogi személyek, bel- avagy külföldi személyeke? Úgy gondoljuk, ezt szabatosan kellene rögzítenie a polgári perrendtartásnak. De legyen szabad arra utalnom, hogy mi javasolnánk: az ügyész perbe lépé sével kapcsolatban kerüljön bele egy olyan passzus ebbe a módosítványba, hogyha a fél az ügyész fellépése után a saját jogainak érvényesítésére képessé válik - mert megszűnik az az állapota, ami miatt korábban az ügyésznek perbe kellett lépnie , úgy az üg yész lépjen ki a perből. Szerintünk csak így lenne teljes a szabályozás. Felmerülnek olyan kérdések, ha ugyanabban a perben azonos fél van vagy netán pertársaság, akkor vajon mi a helyzet: hány ügyész léphet fel, hány személy minősülhet bármely okból jogai nak érvényesítésére képtelennek ugyanabban a társaságban és így tovább. Ezek nem csak hogy nem szabályozott kérdések, megközelítőleg sincsenek rendezve ebben az egész kérdéskörben.
