Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2008 most szeretnék felvetni. Jelenleg a hitelek biztosításának két módja van. Az egyik a tá rsaság tulajdonában álló ingatlan jelzálogba adása vagy pedig a részvényeinek kézi zálogba adása. Elterjedtebbé kellene véleményem szerint tenni a kft.k üzletrészének elzálogosítását is. Ennek, érdekes módon, a lehetősége ma is fönnáll, tehát semmi akadál ya, hogy valaki ezt tegye, a gyakorlatban azonban ez a mód azért nem tudott elterjedni, mert az üzletrész elzálogosítása sehol nem kerül nyilvántartásra, és az üzletrész tulajdonosa az üzletrész elzálogosítása ellenére harmadik személynek az üzletrészét el adhatja, vagy akár el is zálogosíthatja úgy, hogy az első záloghitelező nem is tud róla, hiszen a nyilvántartásban sehol nem szerepel. Végül is azért nem terjedt el a hitelek biztosításának ez a módja, mert a zálogjog nem ad kellő biztosítékot. Miért nem a d kellő biztosítékot? Azért, mert nincs nyilvántartva. Ezért a tervezetet ki kellene talán egészíteni annyival, hogy a cégnyilvántartásban fel kell tüntetni az üzletrész zálogba adását is. További érdemi kérdésként merül fel a javaslat 1. szakaszával kapcs olatban, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, illetve az ezekhez kapcsolódó mellékletek nyilvánossági köre bővül. Igaz, a cég üzletpolitikai döntéseit tartalmazó dokumentumokat csak az érdekelt írásbeli hozzájárulásával lehet megtekinteni, nagyon helyese n van így, azonban az előzőekben említett dokumentumok körén kívül még lehetségesek olyan iratok is, amelyek nem üzletpolitikai döntéseket tartalmaznak, azonban teljes körű nyilvánosságuk sértheti a cég vagy annak tulajdonosa érdekeit. Ilyen például a szin dikátusi szerződés, a szavazati jogról történő megállapodás az alapításkor vagy a vezető tisztségviselők megválasztásának, kinevezésének körülményeit tartalmazó alapítási okiratok. Ezért szeretnénk javasolni azt, hogy a nyilvántartással keletkezett egyéb i ratokba a betekintés a cég hozzájárulásához legyen kötve. Végül még egy felvetés, egy további észrevétel a javaslat 4. §ához. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy az ott felsorolt hiányok esetében a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása né lkül elutasítja, és e végzés ellen nincs igazolásnak sem helye. A javaslat benyújtásának egyik alapvető célja a cégbejegyzési eljárásnak a meggyorsítása. Amennyiben a hiánypótlási eljárás eltörlése mellett az elutasítást nem kötjük egy bizonyos határidőhöz , legyen az 30 nap vagy 15 nap, akkor a gyakorlatban lehetséges, hogy ez az eljárás abszolúte nem lesz rövidebb, sőt az elutasítás után megkettőződik, hiszen az ügyfél a kérelmet ismét be fogja adni. Javasoljuk azt, hogy a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül történő elutasítást a bejegyzési kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kelljen közölni az ügyféllel. Kedves Képviselőtársaim! Ezeket az észrevételeket szerettük volna megtenni ehhez a törvénytervezethez, és mint említettem, a Szabad Demokr aták Szövetsége mindezekkel együtt támogatja a törvényjavaslatot, s ezeket a jobbító szándékú észrevételeinket megpróbáljuk majd módosító javaslatok formájába önteni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Monostori En dre felszólalását. Megadom a szót Varga Istvánnak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Őt követi majd K. Csontos Miklós, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, hogy sokat g ondolkoztam azon, hogy miért került a büntetőeljárásról, a polgári perrendtartásról és a cégnyilvántartásról szóló törvényjavaslat, illetve módosítás egy csomagba. Hadd valljam be önöknek, hogy most hétvégén, amikor megkaptam a második csomagot is, a Bokro scsomagra, vagy ahogy én nevezem, a pánikcsomagra gondoltam, rájöttem arra, hogy ugyan ez nem olyan csomag, mint a Bokroscsomag, de egy kvázi csomagnak tekinthető, tulajdonképpen egy próbája annak, amit majd itt a Ház hosszú heteken, nem is olyan hosszú heteken keresztül meg fog tárgyalni, és valószínűleg a 72 százalékos többséggel rendelkező baloldali blokk el fog fogadni.