Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. MONOSTORI ENDRE (SZDSZ):
2006 DR. MONOSTORI ENDRE (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Lassan közhelyszámba megy az, hogy társadalmigazdasági viszonyaink az utóbbi évek során rendkívül gyorsan változnak és fejlődnek, és ezek a változáso k nagyon pontosan, nagyon jól lemérhetők anyagi jellegű jogszabályaink fejlődésében, illetve az anyagi jellegű jogszabályok megújulásában is. Nem is csoda ez, hiszen a jogi szabályozásnak elsőrendű feladata az, hogy elősegítse ezt a társadalmi és gazdasági fejlődést, kitágítsa a fejlődés előtt azokat a kereteket, amiket ezek a fejlettebb viszonyok megkívánnak. Ezek az anyagi jellegű jogszabályok azonban a gyakorlatban általában valamilyen peres vagy nem peres eljárás keretében tudnak hatályosulni - gondolok itt a bírósági eljárásokra és az egyéb nem peres eljárásokra , és hogyha ez a hatályosulás, tehát az eljárásjogi szabályozás nem megfelelő, akkor bizony akadozik az egész jogrendszer érvényesülése, hatályosulása, és ez egyrészt az igazságszolgáltatás cső djéhez - legalábbis a gördülékenység fenyegetettségéhez - vezet, másrészt ezáltal negatívan kihat a gazdasági életre, a gazdasági élet fejlődésére is. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a jogszabálytervezetek, amiket most tárgyalunk, amelyek különböző elj árásokat szabályoznak és korszerűsítenek. Én ezek után már csak a cégbírósági eljárásról beszélnék, minthogy most azt tárgyaljuk a három jogszabály közül. És ha valóban igaz az, amit mondtam ezekről az eljárásokról - milyen fontos, hogy az eljárási szabály ok rugalmasak legyenek és gyorsítsák az eljárást , akkor ez különösen fontos a cégbírósági eljárásnál. Nagyon fontos ugyanis, hogy közhiteles, pontos cégnyilvántartás legyen, mert ez alapvető feltétele a gazdasági élet jogbiztonságának. Ha a törvé nyjavaslatot elolvassuk, akkor azonnal szembetűnő, felfedezhető két szándék. Az egyik ilyen szándék az eljárás gyorsítására irányul, a másik pedig a bejegyzést kérők felelősségének a fokozását célozza meg. Néhány példát szeretnék csak kiemelni ezzel kapcso latban. Az egyik az, hogy feltétlenül lerövidíti az eljárás időtartamát ennek a jogszabálytervezetnek az a rendelkezése, amelynek értelmében a bejegyzési kérelemnek helyt adó végzés ellen a továbbiakban nem lesz helye fellebbezésnek, így a cég adatai azonn al a közhiteles nyilvántartás részét fogják képezni. Az más kérdés, hogy majd peres eljárás lesz biztosítva a jogorvoslat lehetőségeként, de addig is ezek a szabályok a hiteles cégnyilvántartás részeivé válnak és azonnal működésbe lépnek. A másik példa arr a, amit mondtam: talán a hitelezői érdekek érvényesülését gyorsítja és biztosítja az úgynevezett fantomcégek korábbinál egyszerűbb - vagyis végelszámolás vagy felszámolási eljárás nélkül történő - törlése, tehát kirostálása a cégnyilvántartásból. Nyilvánva ló, hogy ez is az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását fogja szolgálni. Jelentős változást könyvelhetünk el azon a téren is, hogy feltehetően gyorsulni fog az eljárás, ugyanis a törvénytervezet a kötelező jogi képviselet előírását rendeli el a cégeljárás ban, és elvárható - legalábbis feltételezhető , hogy ha jogi szakértők, jogban jártas, jogilag képzett szakemberek vesznek részt az eljárásban, akkor az eljárás meggyorsul, hiszen - reméljük - kevesebb hiánypótlással kell majd számolni, és ennek folytán l erövidül a bejegyzés vagy a változások átvezetésének az időtartama is. (17.20) Egyébként ezzel kapcsolatban, ezzel összhangban - a kötelező jogi képviseletre tekintettel - a bejegyzési kérelem, bizonyos kötelező mellékletek hiányában a jövőben hiánypótlási eljárás nélkül elutasítható lesz. Ezeket az alapvető változásokat, korszerűsítéseket figyelembe véve az SZDSZ támogatja a jogszabálytervezetet, hiszen - mint említettem - korszerűsíti a nyilvántartást, meggyorsítja a nyilvántartást, és talán a hitelezői é rdekeket is erősíteni és védeni kívánja. Mindezek leszögezése és előrebocsátása mellett azért engedtessék meg nekem, hogy néhány kritikai, de jobbító szándékú elvi kérdést és néhány észrevételt felvessek. Mint említettem, a javaslat
