Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 12 (73. szám) - Dasdordzsin Demberelceren, a Mongol Köztársaság főbírája és kísérete köszöntése - A kormány 1995. március 12-én meghozott, a magyar lakosságot súlyosan érintő intézkedései társadalmi és gazdasági következményeiről szóló politikai vita - DR. RAB KÁROLY (független): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
1931 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Rab Károly, független képviselő következik. Fels zólalására 3 perc és 20 másodperc áll rendelkezésére. Megadom a szót Rab Károly képviselő úrnak. DR. RAB KÁROLY (független) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem szociálisan érzékeny az a sebész, aki nem végzi el a műtétet, mert a betegnek fájni fog, tudniilli k különben belehal. Hasonlóképpen azt gondolom, nem voltak szociálisan érzékenyek azok, akik ilyen irdatlan mértékű kölcsönt vettek fel az életszínvonalat manipulálni, mert annak ma éppen a szociálisan legrászorultabbak látják a legnagyobb kárát, ők leszne k az áldozatai. Mégis azt gondolom, hogy aki az országért felelősséget visel, annak ma fel kell vállalnia ezeket a népszerűtlen intézkedéseket, mert az eladósodás révén nem kotorászhatunk tovább gyerekeink és unokáink zsebében. E kényszerek alatt, tudomásu l véve ezeket az intézkedéseket, mégis meggondolandónak tartom azt, hogy milyen pénzek elvonása okoz a jövőben még nagyobb pénzhiányt, károkat. Azt gondolom, jó lenne végre a költségvetést nem költségvetésként, hanem beruházási törvényként kezelni, úgy hat áselemezni és azt végiggondolni, hogy minek mi a következménye, és valójában azokat a területeket jobban finanszírozni, amelyek megtérülnek, és ebből a megtérülésből később azon területek szükségleteit kielégíteni, amelyek ma szociálisan indokoltak, de nem visznek ma előre. Ebben az irgalmatlanul nehéz helyzetben azt kellene meggondolni, hogy mi az a terület, amire ma nem is költeni, hanem áldozni kell. Azt gondolom, ez a terület az oktatás, a kutatás, a szellemi erőforrások fejlesztése. Ezek nélkül sem a p iac, sem Európa nem nyílik meg előttünk, az ide adott pénzek nem költségek, hanem beruházás. Az előző és a mostani kormány is szavakban prioritást hirdetett ezeknek a területeknek, de tapasztalataink szerint prioritása az elvonásnak volt és van. Még rossza bb, hogy ezek az elvonások ésszerű elvek nélkül történnek, nem ösztönöznek értelmes magatartásra. Nincs mihez igazodni, csak egyben konzekvensek: jobban sújtják a jobban gazdálkodókat. Ezt több vizsgálat is bizonyította az elmúlt időben, az illetékes minis ztériumok évek alatt sem voltak képesek még vitatható normarendszert sem létrehozni, a mai napig nincs értékelés, mert nincs értékrendszer. Ezért ezek a területek egyszerre szegények és pazarlók, de sajnos, az utóbbiak járnak jól. Normák hiányában értelmet len létszámcsökkentésről beszélni, mert ugyan igaz, hogy országos átlagban 2030 százalékkal csökkent a gyerekek száma, de ez az iskolák többségében annyit jelent, hogy 40 helyett 30 gyerek van egy osztályban, ahová nem mehet be 0,7 tanító. (11.50) A felső oktatásban szintén rendkívül nagy különbségek vannak az egy oktatóra jutó hallgatók száma és a különböző fajlagos mutatók között azonos területen is. Vannak, akik már rég meglépték a mostani felsőoktatási tervezetben szereplő intézkedéseket, de félek, hogy stencilen kapják meg az azonos mértékű létszámcsökkentésről az értesítést azok is, akiknél 1:5 az oktatóhallgató arány, és azok is, akiknél 1:15 - tudniillik mindkettő előfordul azonos területen. Ezért megengedhetetlennek tartom ilyen formában azokat a b ürokratikus és autonómiát sértő lépéseket, amelyekre a kormány a saját hibájából normák híján kényszerül. Értékek, értékelés, kiszámítható és követhető normák nélkül ezek az intézkedések rombolnak, és maga a kormány idézi elő a pazarló szegénységet. Utolsó mondatként egy megjegyzést szeretnék tenni. Azt gondolom, hogy a hajó nem elment, hanem a hajó negyvenötven éve süllyed. '90ben már alig látszott ki belőle valami, de az elmúlt öt évben, jó szándékkal, többen fúrtak rajta lyukat a vízszint alatt, hogy k ifolyjék a víz. Attól tartok, hogy ki kell inni! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Solymosi József, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót.
