Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FARKAS GABRIELLA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓNYA LAJOS (MSZP):
1883 Kérem a miniszter urat, hogy ilyen vonatkozásban a Tokaj Kereskedőházat is helyezzék száz százalékos állami tulajdonba, hiszen több mint 15 ezer termelő integrálását fogja biztosítani, és nagyon remélem, hogy ez a tartós állami tulajdonba való helyezés csak egy lehetőség a Tokaj Kereskedőháznak, viszont az ott élő embereknek egy olyan lehetőség, amely többet nem térhet vissza erre a vidékre, hiszen súlyos elmaradottság és súlyos munkanélküliség van. (Dr. Suchman Tamás bólint.) Úgy látom, miniszter úr bólogat, így minden reményünk megvan arra, hogy ez a kereskedőház száz százalékos állami tulajdonban maradjon. Kös zönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem Farkas Gabriella képviselőtársunkat, kíváne szólni vagy csak... (Dr. Farkas Gabriella: Igen.) ... Igen, tessék, megadom a szót. DR. FARKAS GABRIELLA (MDF) : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden a mellékletbe foglaltakkal kapcsolatban szeretnék egy megjegyzést tenni. Nem tudom megérteni, hogy mi az értelme annak, hogy a módosításban egyébként igen helyesen szereplő társaságok - én is egyetértek velük - 75 százalék plusz egy szavazattal szerepelnek; ennek ugyanis nincs értelme. Értelme van a 25 százalék plusz egynek, értelme van az 50 százalék plusz egynek, de a 75 százalék mellett teljesen értelmetlen a plusz egy. Köszönöm szé pen. (Dr. Sepsey Tamás tapsol.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én a melléklet bővítésével kapcsolatos módosító indítványok benyújtóit arra szeretném emlékeztetni, h ogy vajon azt tapasztaltuke ebben az országban negyven éven keresztül, hogyha állami tulajdonban van egy vállalat, az olyan jót tett a vállalat fejlesztésének, olyan jót tett a vállalat piacképességének, olyan jót tett a vállalat jövedelmezőségének, olyan jót tett az adott ágazat érdekeinek, hogy ezért az állami tulajdonban tartástól kellene várnunk a kívánatos gazdaságpolitikai célok megvalósulását? Azt hiszem, meg kellett tanulnunk évtizedek alatt, hogy ez nem így van, ne féltsük még az áramszolgá ltató vállalatokat sem attól, hogy esetleg tőke jön hozzájuk, ami segíti a modernizációjukat, és talán még az élelmiszergazdasági vállalatokat sem kell ettől félteni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kónya Lajos képviselőtársunk kért szót két percre. Megadom a szót. KÓNYA LAJOS (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársam! Én nem az elmúlt negyven év állami szerepéről beszéltem, hanem arról, ami várhatóan ezután következik be. Arról se feledkezzünk meg, amit általános indoklásként elmondtam, hogy tulajdonk éppen mitől függhet, hogy az a rendszer jól működik és az államnak hasznot is hozhat: az áraktól. Ma nincs önköltségarányos ár sem, nemhogy profitot nem hoz. Egy befektetőnek mi a célja? Az, hogy hasznot hozó vállalkozásba fektesse a pénzét, tehát elsődleg esen az árhoz fog nyúlni, elviszi az önköltség szintjére, és utána ráteszi a profitot. (21.10) Úgy gondolom, ezt a magyar állam azzal az 50 százalék plusz egy szavazati jogával is meg tudja tenni. Ebben az esetben ez a profit itt marad ebben az országban, itt tudja befektetni, adott esetben kamatoztatni. Hozzá kell tenni azt is, bár én a befektetőkről általánosságban beszélek, de ha netán külföldi befektető a többség, abban a pillanatban azzal is számolnunk kell, hogy esetleg az áramszolgáltatás területén a z áramszolgáltatók működéséhez szükséges eszközöket, berendezéseket
