Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Dr. Csiha Judit igazságügy-minisztériumi államtitkár együttes válasza a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1851 Dr. Csiha Judit igazságügyminisztériumi államti tkár együttes válasza a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a találmányok szabadalmi o ltalmáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/486os számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/486/32es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Csiha Judit igazságügyi áll amtitkár asszonynak, aki jelezte, hogy a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslattal együtt kívánja zárszavát ismertetni, tehát együttes zárszó következik. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr ! Tisztelt Országgyűlés! A találmányok szabadalmi oltalmáról és a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslatok vitájából kitűnt, hogy képviselőtársaim szükségesnek tartják és támogatják a magyar szabadalmi jog újraalkotását, az iparjogvédelmi jogérvényes ítés korszerű feltételrendszerének megteremtését. Általános volt az a vélemény, hogy e törvényjavaslatok elfogadása hozzájárulhat a hazai műszaki fejlesztés és feltalálói tevékenység előmozdításához, valamint nagy lépést jelenthet jogharmonizációs köteleze ttségeink teljesítése irányába is. Tisztelt Ház! Miközben a törvényjavaslatok érdemét illetően konszenzus alakult ki, egy érdemi kérdésben megoszlottak a vélemények. Ezért a következőkben erről a kérdésről szeretnék részletesebben szólni. A találmányok sza badalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat részletesen rendelkezik annak a kizárólagos hasznosítási jognak a tartalmáról, amely a szabadalmast a szabadalmi oltalom alapján megilleti. A javaslat szerint ez a kizárólagos hasznosítási jog kiterjed többek között a szabadalmazott termék, illetve a szabadalmazott eljárással előállított termék forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartására. Így az ilyen célú raktáron tartás, ha jogosulatlan, szabadalombitorlást valósít meg, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után. A javaslathoz olyan módosító indítványok érkeztek, amelyek törölnék a szabadalmas engedélyétől függő hasznosítási cselekmények sorából a kereskedelmi célú raktáron tartást. E módosító javaslatok indoklása főként azon az érvelésen alapult, hogy a törvényjavaslat a magyar gyógyszeripar érdekeivel ellentétes és a jogharmonizációs követelményekből nem szükségképpen következő megoldást javasolt. Ennek az álláspontnak a hívei arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar gyógyszeripar elsősorban nem az er edeti szabadalmi oltalom alatt álló, hanem az úgynevezett generikus szerek gyártásában érdekelt. Ezt az érdekeltséget sértené, ha a magyar gyógyszergyárak nem kezdhetnék meg raktárkészleteik feltöltését már a szabadalmi oltalom lejártát megelőzően, annak é rdekében, hogy az oltalmi idő elteltét követően mielőbb, gyakorlatilag azonnal piacra léphessenek az immáron nem védett generikus gyógyszertermékekkel. A raktáron tartás hasznosítási cselekménynek minősítését ellenzők végül emlékeztetnek arra, hogy az euró pai szabadalmak engedélyezéséről szóló müncheni egyezmény tagországai mintegy felében a szabadalmi törvény nem sorolja a kereskedelmi célú raktáron tartást a szabadalmas engedélyétől függő hasznosítási cselekményekhez. A gazdasági bizottság e módosító java slatokat támogatta, az alkotmány- és igazságügyi bizottság, valamint az európai integrációs ügyek bizottsága viszont nem. A kormány nevében a szóban forgó módosító javaslatokat a következő indokokra figyelemmel szintén nem támogatom.
