Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
163 országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV. 13.) számú országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lehetőség szerinti lezárása. Az előterjesztést H/463. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, a következő sorrendben: elsőként dr. Rott Nándornak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének, ezt követően dr. Torgyán Józsefnek, szintén a Független Kisgazdapárt részéről. Több előzetes írásbeli jelentkezé s nincs. Kérem, hogy a jelentkezők a gomb megnyomásával jelezzék szólási szándékukat. Elsőként tehát megadom a szót dr. Rott Nándornak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. (Dr. Rott Nándor: Egy pillanat türelmet kérek!) Türelmüket kérem egy pillanatra , mert a képviselő úr egy perc türelmet kért. (Dr. Rott Nándor a szónoki emelvényre lép.) Megadom tehát a szót dr. Rott Nándornak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat délelőtti vitája során sok fontos és értékes észrevétel hangzott el. Ha csak tudom, el fogom kerülni, hogy ezeket megismételjem. Néhány más, szeri ntem legalábbis fontos, nagyon komoly aggályomat, kétségemet azonban feltétlenül meg kell osztanom önökkel. Bevezetésként felhívom a figyelmet arra, hogy az országgyűlési határozati javaslat indoklása elég sok homályos elemet tartalmaz. Most nem beszélek a nyelvtani - a helyes magyarságot sértő - hibákról, bár ezek, sajnos, egyre gyakoribbak. Már az előző kormányt is arra buzdítottam, hogy mielőtt valamit kibocsát a keze közül, egy jó magyartanárnak adja oda, hogy fésülje át a szöveget, mert ez bizony ráfér ne, és nem éppen az Országgyűléshez illő, hogy a magyar nyelvet tovább rontsa. De ezek a kisebb, jelentéktelenebb hibák. Magának az egész indoklásnak azonban van egypár rendkívül homályos és nehezen megmagyarázható pontja. Azon is túlmennék, hogy azt írja az indoklás: a kormány utasította a szakembereket. Azt hiszem, arra, hogy a kormány a szakembereket általában utasítsa, Magyarországon - hála a jó Istennek - nincs alkotmányos lehetőség. Tehát így túl általános a megfogalmazás. Meg kellett volna mondani, h ogy milyen szakembereket, kiket kért föl a kormány - és gondolom, hogy őket is inkább felkérte, mint utasította. Másodszor: milyen objektív szakvélemény várható el olyan szakembertől, akit utasítanak? De ne kötözködjünk! Abba se kössünk bele, hogy azt írja az előterjesztés indoklása: utasította a szakembereket, hogy új alternatívákat dolgozzanak ki. Ha bárki nem hisz nekem, vegye elő az Akadémia megfelelő szótárát, s ott láthatja, hogy az alternatíva két lehetőség közötti választást fejez ki. Hát legalább i tt, az Országgyűlés elé kerülő írásokban próbáljuk a magyar nyelv alapvető szabályait követni! De nem szeretném a továbbiakban ilyen formai kérdésekkel az időt tölteni. Nagyon kétséges és homályos, hogy mi az indoklás célja a második bekezdésben, amikor az t írja, hogy a kormány széles körű felhatalmazást adott Horn Gyula miniszterelnök úrnak a szlovák kormányfővel folytatandó megbeszélésekre. Azt hiszem, hogy ez egy óriási alkotmányos tévedés! Magyarországon a kormánynak nem kell felhatalmazást adnia a mini szterelnöknek, hogy bármiről tárgyaljon! Ha előveszik az érvényes magyar alkotmányt, abban láthatják, hogy csak a miniszterelnök felelős egy személyben az Országgyűlésnek, csak a miniszterelnököt lehet
