Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
1338 foga lmazza meg. Az egyre nehezebb gazdasági körülmények között szükséges lenne olyan intézkedéscsomag kidolgozása és - a lehetőségek határai között a költségvetési fedezet biztosítása , amely valóban megteremti a fogyatékos gyermekek különleges gondozáshoz va ló jogát. Legalább azt kell elérnünk, hogy az egyezmény szellemében a költségvetés készítése során végiggondolásra kerüljön, hogy a célra tervezett összegek valóban optimálisan kerülneke felhasználásra. 3. Az egyezmény 33. cikkelye kimondja, hogy az egyez ményben részes államok megtesznek mindent - ide értve a törvényhozási intézkedéseket is , hogy megvédjék a gyermekeket a kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától. Csak a közelmúltban nyilatkozott a drogambulancia vezetője, hogy ma már több tíz ezerre tehető a kábítószerfogyasztók száma hazánkban, s ezek többsége fiatal. Kiemelten szükséges lenne foglalkozni a kérdéssel, mielőtt a probléma tragikus méreteket öltene, a jelenlegi szabályozások ugyanis nyilvánvalóan nem elégségesek. E néhány sürgős tennivaló felsorolása is mutatja, hogy az egyezményben foglalt követelések megvalósítása igen sok munkát igényel. Mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy amikor a gyermekekről beszélünk, a legfontosabb dologról: a jövőnkről van szó. Az egyezmény végrehajt ásáról, az elért fejlődésről meghatározott időnként be kell számolnia minden államnak. Szeretném remélni, hogy - korlátozott anyagi lehetőségeink mellett is - következetes munkával konkrét eredményeket érünk el. A feladatok tényleges megvalósítása érdekébe n ezért javaslom: az Országgyűlés a törvénymódosítás elfogadásakor határozottan szögezze le, hogy a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében a kormány folytassa minden rendelkezésre álló eszközzel az egyezményben foglalt követelmények végrehajtását. Ezt szolgálják módosító javaslataink is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Pálos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője; szólásra készül Selmeczi Gabriella a Fidesz részéről. Megadom a s zót Pálos Miklós képviselő úrnak. DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elé terjesztett T/105. számú törvényjavaslatot az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959 novemberében elfogadott, a gyermekek jogairól sz óló nyilatkozata indokolta, különös tekintettel arra, hogy harminc évvel később, azaz 1989. november 20án megszületett a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény. Az egyezményt a magyar törvényhozás 1991ben a LXIVes törvénnyel kihirdette, és ezzel tulajdonképpen csatlakoztunk a New Yorki egyezményhez. A ratifikáció azt jelentette, hogy hazánk köteles megteremteni az egyezményben foglaltak és a belső jog összhangját, és a vállalt nemzetközi kötelezettségeket az alkotmány 7. § (1) bekezdése alapján b eiktatni a magyar jogrendszerbe. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyezményben szabályozott gyermeki jogok tartalmukat tekintve alapvető emberi jognak minősülnek, ezért a magyar törvényhozás nem kerülheti meg azt a feladatot, hogy törvényi formában hangolja ös sze a belföldi jogot a nemzetközi egyezménnyel. Azt is szeretném elöljáróban megemlíteni, hogy ez egyezmény nemcsak a gyermeknek a családjog körébe eső kérdéseit érinti, hanem számos egyéb életviszonyát is, ezért az egyezmény egészének a magyar jogrendszer be való beillesztése még számos feladatot ró a de lege ferenda szabályozásra. Joggal vetődhet fel sokakban a gondolat, hogy nem lennee célszerű egy egységes gyermekjogi törvényt megalkotni, mely felölelné a gyermekjog minden területét. A gondolattal mi is eljátszottunk egy kicsit; azonban a kérdés összetett volta miatt ez nem indokolt, és a magyar jogrendszer sajátosságait tekintve nem is lehetséges. Maga az egyezmény sem fogalmazza ezt meg igényként, és miután az európai államok jogában nem is találunk pé ldát erre, ezért számunkra is a többlépcsős
