Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
1327 folyta tjuk a vitát, megadom a szót dr. Latorcai Jánosnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja részéről. (17.00) DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Mi, kereszténydemokraták, a kormány zat azon szándékát, hogy az általunk is fontosnak tartott privatizációs törvény elhúzódó vitájának lezárására törekszik, tiszteletre méltónak tartjuk. Ez a tiszteletre méltó szándék és igyekezet azonban jelen pillanatban még nem eléggé megalapozott. A törv ény benyújtásához képest a módosításokkal átdolgozott és egybeszerkesztett szövegben több helyen - örömünkre - alapvetően megváltoztak a privatizációval kapcsolatos kormányzati elgondolások és a privatizáció irányának személyi feltételei. Ezért különösen é rthetetlen számunkra, hogy a kormány miért nem vállalta a leglogikusabb megoldást: a beterjesztett szöveg ideiglenes visszavonását, átdolgozását, ennek megfelelő, egységes rendszerbe foglalását és a vita újbóli megnyitását. Jelen pillanatban ugyan, mint má r említettem, mintegy parányi segítségként a frakció rendelkezésére áll ez az egységes rendszerbe foglalt szöveg, de úgy hiszem, ez a parlamenti iratok rendszerében sehol sem helyezhető el, jogi kötöttségei nincsenek - úgy is mondhatnánk, hogy valamilyen f ormában a levegőben lóg , hiszen ez a kézbesítés időpontjában még nem beadott módosító indítvány, így nem számít újonnan beterjesztett javaslatnak, illetve szövegnek sem. Igaz, néhány olyan elem már kimaradt ebből a fogalmazványból, amelyet a keresztényde mokrata frakció nagyon komolyan kifogásolt az előző törvénytervezetben, illetve a még hivatalosan bent lévő törvénytervezetben - mint például az állami vagyon ingyenes átadásának a lehetősége , azonban számos, a privatizáció átláthatóságát, pártsemlegessé gét, esélyegyenlőségét biztosító javaslat hiányzik belőle. Tehát egy oldalról megállapíthatjuk, hogy elértünk bizonyos eredményeket a korábbiakhoz képest, ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a most kiadott anyag sem élvezi teljes értékű támogatásun kat. Úgy látjuk, hogy módosító indítványaink néhány ponton még tovább növelhetnék a konszenzus kialakulását és a privatizációval kapcsolatos pártpolitikamentes bizalom megteremtését. A magunk részéről továbbra is kifogásoljuk, hogy a privatizációs folyamat irányítását a kormányzat részvénytársaság formájában szervezett testületre bízza, hiszen a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény, a vonatkozó szabályok és kötöttségek miatt számos esetben nem lesz és nem is lehet a privatizációért felelős miniszternek más ráhatása a folyamatra, mint közgyűlési jogosítványainak gyakorlása vagy a kormányzati célokkal ellentétes döntéseket hozó igazgatótanácsi tagok felmentése. Egy ilyen utólagos akció veszélye pedig előzetes információs egyeztetésekre késztet, ami lassítj a, esetleg bürokratikussá teszi a folyamatot, illetve a döntések nyilvánosságát akadályozza. Így továbbra is a bizalmatlanság, a titkosság légköre veheti körül a privatizációs döntéseket és ezen már semmiféle parlamenti felügyelet nem tud segíteni. Azt sze retnénk, ha a privatizáció folyamatát irányító testület széles körű bizalmat élvezne mind a politikai erők, mind a munka világának szereplői körében. Ezt a bizalmat csupán az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megfelelő összetétele, illetve a felügyel et kiszélesítése adhatja meg. Javaslatunk szerint kívánatos, hogy az igazgatótanács kinevezésének joga a kormány javaslatára, a parlamenti pártok konszenzusa alapján a parlamenté legyen. De javaslatunkban természetesnek tartjuk azt is, ha a felügyelő bizot tság elnökét a kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezné ki, illetve hívhatná vissza, a felügyelő bizottság egyegy tagját pedig az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnék. A felügyelő bizottságba az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavál lalói oldala is egyegy képviselőt jelölhetne, a pártok országgyűlési képviselőcsoportjaival azonos szabályok szerint.
