Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1310 csak egyet szere tnék kérni, hogy ezt a felelősséget osszuk meg azokkal a pártokkal, amelyek ma ellenzékben ülnek, és amelyek annak idején, '93ban meghozták azt a törvényt, amely a tandíj bevezetéséről intézkedett... (Taps a bal oldalon.) .., amelynek az előkészítése - sze retném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat - 1993 júliusa és 1994 májusa között nem történt meg. Ezért kellett nekünk szeptemberben egy olyan törvénymódosítást beterjeszteni, amely törvénymódosítás elhalasztotta a tandíj bevezetését. Tehát én magamra vállalom... vagyis nem én, én nem tudom magamra vállalni, de úgy érzem, a felelősségnek legalább meg kell oszlania a korábban kormányzó pártok és a jelenleg kormányzó pártok között. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úrnak kétperces reagálásra. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Pusztán Szabó Zoltán politikai államtitkár úr hozzászólása ingerelt reagálásra, hiszen amit ő elmondott, az nem más, mint az, amit Draskovics államti tkár úr, a Pénzügyminisztérium államtitkára ismertetett a hallgatók előtt néhány nappal ezelőtt. Ennek a lényege vagy summázata annyi, hogyha valamennyi réteget, valamennyi társadalmi csoportot érintenie kell ennek a 170 milliárd forintos megtakarítási cso magnak, akkor igazságtalan dolog lenne, ha a diákokat nem sanyargatná - ezt a szót használta az államtitkár úr - a kormány. Azt gondolom, hogy ez nem így van. Azokat a családokat, amelyek a gyerekeiket, fiataljaikat egyetemre, főiskolára küldik, önmagában is érinti ez az intézkedéscsomag, így hatványozottan érinti a tandíj miatt. Azonban azt szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy a tandíj nem szociális probléma, ne kezeljük szociális kérdésként. A tandíj a magyar felsőoktatás nyitásának, expanziójának a kérdése. Ha csak szociális problémaként közelítünk hozzá, akkor félresiklanak az érvelések. Egy nyitott, új típusú, nyugateurópai felsőoktatási rendszerben szükség van tandíjra ahhoz, hogy a hallgatók ne nyújtsák nyolctíz évig a tanulmányaikat és belép hessenek az intézményekbe azok is, akik ma kívül maradnak a falaikon. Ezt kérjük számon a kormányon, mert ez az a folyamat, amit megakadályoz ez a mostani döntése, ezt kockáztatja, egy modern, nyugateurópainak megfelelő magyar felsőoktatás kialakítását ko ckáztatja ez a diktátumként hozott tandíjintézkedés. Lassan több éve folyik az egyeztetés a tandíj bevezetéséről, technikájáról. Ezt teszi tönkre most a Pénzügyminisztérium. Fodor Gábornak csak annyit tudok üzenni, hogy egyen több narancsot, abban van Cvi tamin, és akkor nem lesz influenzás. (Derültség, taps a jobb oldalon, felzúdulás a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Pető Ivánnak, az SZDSZ frakcióvezetőjének. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatha tnám azzal, hogyha unja a banánt, akkor egyen narancsot, de ezen már túl vagyunk. (Derültség a bal oldalon.) A tandíjügyben szeretnék néhány szót szólni. Ha a kormány pusztán pénzbeszerzési technikákat keresett volna, megtehette volna azt, hogy az egy diák ra jutó 6500 forint/hónap állami juttatást 4500 forint/hónapra csökkenti, de nem ez történt. (Taps a bal oldalon.) Az történt, hogy éppen azzal összhangban, amit Pokorni képviselő úr említett, a kormány megpróbálja a tandíjat úgy bevezetni, hogy az a felső oktatásfejlesztési koncepcióval lehetőleg összhangban legyen. Tehát nem pusztán pénzbeszerzésről van szó, hanem pénzbeszedésről és egyúttal a felsőoktatás fejlesztési koncepciójának összehangolásáról. Annyiban váratlan ez a dolog, hogy a kormány előbbre h ozta a tandíj bevezetésének időpontját a mostani tervek szerint, mint azt korábban tervezte. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
