Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1308 Éppen ezért dolgoztuk ki széles sz akmai alapozással és közreműködéssel az új alkotmány szakmai koncepcióját, azért, hogy minél gyorsabban az országgyűlési bizottság elé kerülhessen. Úgy ítélem meg, hogy ez kellő gondossággal kimunkált olyan szakmai alapanyag, amely alternatívákat tartalmaz és amely alkalmas arra, hogy a bizottság érdemben megvitassa és az alkotmányozás alapját jelentse. Ön, képviselő úr, hatalmi politizálásról szólt. Nem osztom a véleményé t, hiszen a parlament eddigi gyakorlata megalakulásától követően azt bizonyítja, hogy a kormányzópártok igenis számtalan olyan engedményt tettek az ellenzéki pártoknak, amelyek éppen nem a hatalmi politizálás fogalmi körébe tartoznak. Emlékeztetnem kell ön t, képviselő úr, arra, hogy a bizottsági helyek, a bizottsági tisztségek elosztásánál, a soron lévő alkotmánymódosításoknál, az Alkotmánybíróság létszámának csökkentésénél, az ombudsman megválasztásának szorgalmazásánál úgy hiszem, nem a hatalmi politizálá s jegyei érhetők tetten. Ami pedig a konkrét helyzetre vonatkozik, valószínű, hogy megalapozott és teljes elismerésre tarthat számot az ellenzéki pártoknak az az igénye, hogy nem statisztaszerepre kívánnak vállalkozni az alkotmányozás folyamatában. Ezt a k ormány is maximálisan elismeri. Arra szeretnénk garanciát kapni, hogy az alkotmányozás folyamata a jövőben nem lesz kitéve politikai taktikázásoknak, politikai számvetéseknek, és éppen ezért kell teljes értékű garanciát kapni a másik oldalon is. Ha ez nyug vópontra jut, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy a konszenzusos alkotmányozás megindulhasson. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak a mai ülésnapunkon jelentkezett napirend előtti felszólásra dr. Isépy Tam ás frakcióvezető úr, a KDNP részéről. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter úr 1995. március 22én a József nádor téren a már említett hatalmi helyzetében megengedhette magának azt a könnyelműséget, hogy az egyet emi ifjúság tüntetését a sajtóban idézett szavai szerint "hülyeség"nek nevezze. Mi, gyalog ellenzéki képviselők azonban itt, 1995. március 27én nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy legalább a napirendi felszólalás szűk időkeretében ne fogl alkozzunk - nem a szenvedélyek, hanem az értelmi érvek szintjén - a kiváltó okokkal és az esemény jelentőségével, annál is inkább, mert az ügy ügyetlen kezelése egy elfogadhatatlan módszerről és egy még elfogadhatatlanabb stílusról árulkodik. A módszerről: A korom miatt nekem már személyes jogtörténeti tapasztalataim vannak, s én nagyon jól tudom, hogy az én egyetemi éveim alatt igenis volt tandíj. A probléma nem is a tandíj körül zajlik, de ez a tandíj az érdekeltekkel előzetesen megtárgyalt és pontosan, r észletesen kidolgozott szabályozással működött. A szociális helyzettől és a tanulmányi előmeneteltől függően voltak teljes, 25, 50, 75 százalékos tandíjmentességek, és a beiratkozáskor mindenki tudta, hogy az anyagi helyzetétől és a tanulmányi előmenetelét ől függően milyen terhek hárulnak rá. A tüntetést kiváltó intézkedés azonban teljesen előkészítetlen és meggondolatlan volt. Nem előzték meg egyeztető tárgyalások, hatásvizsgálatok, és ahogy egy csapással egy alanyi jogot: a családi pótlékot megvonok, ugya nakkor egy másik csapással bevezetek egy alanyi kötelezettséget: a tandíjat. Mondom, nem a tandíjról van itt szó. Végeredményben volt, nyilván lesz is tandíj, inkább a módszerről. A stílusról is röviden, mert akinek vannak jogtörténeti emlékei, annak nyilv án vannak jogtalanságtörténeti emlékei is, s így én még visszaemlékszem az áldatlan emlékezetű Marosán György elvtárs annak idején tett egyik megnyilatkozására, amikor az egyetemi ifjúságot
