Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 27 (67. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1304 bocsátani , egy nivelláló, differenciálatlan leépítést helyez kilátásba a legu tóbbi döntésével. Bizonyos, hogy a hallgatóoktató arány eltér, elmarad az Európában szokásos aránytól; azonban véleményünk szerint ezt nem úgy kell orvosolni, hogy elbocsátunk minden ötödik oktatót az egyetemekről, főiskolákról, hanem hogy jóval több fiat alt engedünk be, veszünk föl a főiskolák és az egyetemek intézményeibe. Mi a következménye ennek a kormányzati döntésnek? Két súlyos következménye van. A kisebbik baj az, hogy a kormány szembe megy korábbi programjával, korábbi ígéreteivel, s emiatt lemond ásra kényszerül a területért felelős helyettes államtitkár, Csirik János - azt gondolom, ez az ő morális döntése, nem a mi dolgunk ezt megítélni. A nagyobbik gond azonban az, hogy ez a döntés megfoszthatja a fiatalok igen jelentős részét a felemelkedés esé lyétől, a társadalomban betöltött jelentős szereptől, amelyhez ma Magyarországon nem annyira a tőkésíthető magánhasznon, sokkal inkább a piacgazdaságban is alkalmazható szakképesítésen, a tudáson, a felsőfokú intézményeken keresztül vezet az út. Ez jóval n agyobb gond és jóval nagyobb kockázat, amit a kormány ilyen értelemben nemcsak a saját felelősségére, hanem valamennyiünk felelősségére vállal - és ez az, amit szerintünk nem tehet meg. Nem tudom, mi a helyes magatartás egy kormányzati tisztviselő részéről , ha ellene, illetve az általa tervezett intézkedésekkel szemben több tízezer ember vonul az utcára. Azonban azt gondolom, hogy csütörtökön 4 órakor jobb lenne, ha a kormány részéről most nem lépne senki a tüntetők elé - jelentsenek inkább beteget, mint az t tették a múlt héten néhányan. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Szintén napirend előtti hozzászólásra kért lehetőséget Kónya Imre, az MDF frakcióvezetőhelyettese..., illetve Akar László államtitkár úr kért szót. Mega dom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen két percben nem lehet reagálni arra a nagyon sok felvetésre, ami itt elhangzott, ezért engedtessék meg csak néhány tőmondatban pá r gondolat fölvetése. Először is azt gondolom, a legnagyobb kockázatot akkor vállalná a kormány, ha nem tenne semmit; annak a kockázata sokkal nagyobb, mint amiről ön a hozzászólásában beszélt. Szeretném azt is elmondani, hogy úgy vélem, egy demokratikus p olitikai berendezkedéshez igenis hozzátartozik és jó dolog, ha egy pénzügyminiszter veszi a bátorságot, hogy mondjuk, kiáll a tíz- vagy tizenötezer ember elé, és megpróbálja a demokrácia szabályai szerint megindokolni nekik a lépését. Az, hogy ott közben m ilyen mondatok hangoztak el, azt gondolom, hogy itt a képviselő úr most egy második mondatra utal, amit megelőzött egy bizonyos első mondat, amit értelemszerűen csak azok hallhattak, akik a közvetlen közelben voltak. Ami a dolog lényegi részét illeti, azt gondolom, valóban igaz az, hogy önmagában csak a tandíj bevezetése kevés. De nem is erről van szó, hiszen a felsőoktatás átfogó reformja továbbra is nagyon fontos dolog, ezekben is szeretnénk előrehaladni. S azt kell mondanom: ahogy a termelő szférában meg kellett élni az ország nagyobbik felének, hogy bizony kemény strukturális változásokat kellett olyan időszakban végrehajtani, amikor jelentős létszámleépítések voltak, ezt valószínűleg az államháztartás szférájában is meg lehet és meg kell tennünk. Köszön öm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Jelezni kívánom, tisztelt Országgyűlés, hogy Szabó Zoltán államtitkár úr is szót kért, de kérem, hogy tekintsen el a hozzászólásától... (Dr. Szabó Zoltán beleegyezően bólint.) .., miv el a Házszabály úgy szól, hogy napirend előtt "a kormány képviselője..." - tehát egyes számban szól a Házszabály , és Akar államtitkár úr már szólt.
