Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Csépe Béla (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Miért maradtak ki a pénzügyminiszter 25 pontjából a családokat érintő súlyos intézkedések?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
1255 pont szellemébe még egyáltalán nem fért bele az a családellenesség, amelyet a kormánydöntés csomagja tartalmaz. Mi valljuk, hogy a kibontakozást nem a nemzet jövőjének aláásásával kell keresn i. Az a szűkös fény, amiről pénzügyminiszter úr is szokott beszélni, így nem visz sehová, magunk torlaszoljuk el. (sic!) A családi pótlék lényegében szűk körű segélyezéssé degradálódik, az egykor oly fontos szociálpolitikai vívmányként bevezetett gyed megs zűnik, a gyes a családi pótlékkal együtt leértékelődik stb. Pénzügyminiszter úr itt, a parlamentben a kormánydöntések szakértő előkészítői között Ferge Zsuzsát, a neves, köztiszteletben álló szociológust nevezte meg. Hogy lehet, hogy Ferge Zsuzsa a televíz ióban hallott kritikájában egyet nem értését fejezte ki és puccsszerűnek nevezte a kormány döntését? Kérdezem pénzügyminiszter urat, hogyan tudja feloldani ezeket az ellentmondásokat. S végül talán a legsúlyosabb: a vázlat 24. pontja szerint a jelzett teen dők túlzás nélkül nemzeti programot alkotnak, ezért ezek érdekében állandó párbeszédet kell folytatni minden érdekcsoportosulással, az ország egész lakosságával. A kormány még a választásokon győztes legnagyobb politikai párt parlamenti frakcióját is kizár ta ebből, amelynek szavazatára pedig szüksége van. Hogyan tudja pénzügyminiszter úr feloldani ezeket az ellentmondásokat? (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter úr válaszol. Me gadom a szót. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni önnek azt a kitüntető figyelmet, amivel a 25 pontos vázlatomat - ezek szerint - végigolvasta. Úgy gondolom azonban, hogy kép viselő úr figyelmét legalább négy pont tartalma elkerülhette. Sajnos magamat kell idézzem, ami nyilvánvalóan illetlenség, de mégis engedje meg, hogy a 4., 5., 6. és a 7. pontokra hivatkozzak. Idő hiányában ezek közül csak kettőt szeretnék felolvasni. Az 5. pont a következőképpen hangzik: "A bajok gyökere tehát az államháztartási szférában keresendő. Ami gondot okoz, az nem pusztán a költségvetési deficit mértéke, hanem emellett az állami háztartási újraelosztás terjedelme, annak szerkezete, az államháztartá si intézmények működési módja, végül a deficit mértéke mellett annak konkrét finanszírozási módja. Eme öt terület mindegyikén gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy kitörhessünk a növekedés és az egyensúly egymás rovására történő érvényesülésének ör dögi köréből." A 7. pont a következőképpen hangzik: "Ugyan az államháztartási reform mibenlétének részletezése nem lehet ennek a vázlatnak a tárgya, három szempont azonban abszolút lényeges. Egyrészt a kormánynak egyöntetűen el kell fogadni és a társadalom minél nagyobb hányadával el kell fogadtatni, hogy az államháztartási reform elsősorban - s elnézést kérek, hogy magamat kiemelem - bár nem kizárólag a szélesebb értelemben vett humán infrastruktúra szerkezetének az átalakítását igényli. (16.10) Az ingyene s ellátások terjedelmének a szűkítését, az ellátás nem alapszínvonalú elemeinek részleges piacosítását, a hatékony költséggazdálkodást kikényszerítő finanszírozási és jogi eljárások bevezetését stb." Úgy gondolom, ezek a sorok önmagukért beszélnek, s jelzi k azt, hogy ha ezt valaki szakmailag kellőképpen továbbgondolta, akkor kiolvashatta belőle, hogy ugyan nem családsanyargató intézkedésekre van szükség, de a közteherviselésnek mindenképpen egy arányosabb újraelosztást megvalósító módjára teszek ebben javas latot.
