Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
1204 mértéket az Állami Vagyonügynökség határozza meg. Ennek a törvényi rendelkezésnek, így ahogy van, kógensen be ke llett volna kerülnie a privatizációs törvénybe, és eddig is alkalmazni kellett volna az eddigi, több mint négyéves ciklusban. Ez nem történt meg; ez valamennyiünk alkotmányos mulasztása, mert erre fel kellett volna figyelnünk, igen tisztelt képviselőtársai m. Ennek a másik rendelkezése a 4. § szerinti, mely azt mondja ki: a szövetkezet által a 26. §ban meghatározott módon szerzett kárpótlási jegyet a gazdasági társasággá átalakuló állami élelmiszeripari vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának legalább 2 0 százalékáig kell ellenértékként elfogadni. Az ezen felüli mértéket az Állami Vagyonügynökség határozza meg. Számos alkalommal szó esett erről a helyről is, a padsorokból is, hogy milyen jóvátehetetlen bűntett a magyar állammal szemben az élelmiszeripar i degen kézre adása, miközben a föld termékeit nem lehet biztonságosan értékesíteni. Gondolják végig képviselőtársaim, mennyi biztonságot jelentene a magyar földműves, szőlőmíves népnek, hogyha ez a rendelkezés eddig betartásra került volna. Különösen hogyha az Állami Vagyonügynökség azt mondta volna, bölcsen felismerve, mondjuk, az alapvető nemzeti értékeket, bizonyos termékeket illetően, hogy mondjuk, Tokajborvidék esetében, több mint 50 százalékot kellett volna magyar kézen hagyni. Mert én, bármennyire na gyra becsülöm is a mai politikai vitában elhangzott miniszterelnöki érveket, de úgy gondolom, hogy adott esetben itt is a francia érdekek helyett, ami a konkurenciát jelenti, talán célszerűbb lett volna magyar érdekeket megvédenünk. Ezért az én módosító in dítványom arra terjed ki, hogy egyrészt indítványozom, hogy a '91. évi törvény XXV. törvény 8. § (3) és (4) bekezdését emeljük át a privatizációs törvénybe, másrészt pedig olyan rendelkezéseket szeretnék elfogadtatni, amelyek a privatizációban és a felszám olási eljárásban...- ugyanis ne feledkezzenek meg képviselőtársaim arról, hogy a felszámolási eljárásokban most már nemegyszer több törvénytelenség lehetősége húzódik meg, mint a privatizációs eljárásban, és mind gyakrabban, mind nagyobb előszeretettel alk almazzák a felszámolási eljárás során megkaparintható vagyonrészek taktikáját, mert az bizonyos fokig sokkal könnyebben kivonható az állami ellenőrzésből. Én azt mondom, hogy mindkét esetben meg kell védeni az eredeti kárpótoltakat, tehát az alanyi jogon k árpótlásra jogosultakat, akik a nevükre szóló és a vásárlás időpontjában tulajdonukban lévő kárpótlási jegyekkel ezeket a tulajdonokat meg tudják szerezni. Én további védelemként még szeretném érvényesíteni, hogy az így vásárolt vagyont kötelezően az ered eti kárpótolt tulajdonába kelljen adni. Tehát ne lehessen megjátszani azt, hogy megjelenek én, a stróman nevében, és akkor én kaparintom meg a tulajdont. Tehát az alanyi jogú kárpótolt nevére legyen köteles bejegyezni a tulajdont, és a kárpótlási jegyért v ásárolt vagyon a vásárlás keltétől számított öt éven belül ne legyen semmilyen esetben sem elidegeníthető. Itt tulajdonosváltozás csak örökléssel következhessen be. Ez, úgy gondolom, egy további jogi biztosítékot adna a kárpótlási jegy jogosultjai sérelmér e elkövetett üzérkedések, ügyeskedések sorozatának. És éppen azért, hogy az alanyi jogosultú kárpótoltakat még inkább védjük, indítványozom, hogy a privatizációs pályázatokban a készpénzes pályázókkal azonos elbírálásban részesítsék az alanyi jogú kárpótol takat. Ami megint egy további lehetőséget ad egyrészt azoknak az elesett, kiszolgáltatott helyzetben lévő kárpótoltaknak a tényleges vagyonhoz juttatására, akiknek erre eddig semmilyen lehetőségük sem volt, másrészt pedig ez a magyar állam vagyonát védő in tézkedés is. Mert épp az üzérkedőkkel, ügyeskedőkkel szemben lép fel, a megkaparintott nagy vagyonok birtokosaival szemben állít fel egy olyan jogi védelmet, ami a kistulajdonost és ezzel a kedvező tulajdonosi szerkezetet védené. Kérem igen tisztelt képvi selőtársaimat, ha sor kerül ezen beterjesztések tárgyalására, akkor a Független Kisgazdapártnak ezeket az előterjesztéseit szíveskedjenek megfontolni, netántán támogatni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) :
