Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1202 Kisgazdapárt álláspontja a reprivatizációt illetően, és hogy milyen tragédia származott abból, hogy nem a Független Kisgazdapárt reprivatizációval kapcs olatos elképzeléseit fogadta el a korábbi Ház, hanem egy olyan részleges kárpótlási törvényt, amely végül is az üzérek, ügyeskedők területévé degradálta az egész kárpótlási kérdést, kijátszván az alanyi jogosultak és mindazok érdekeit, akiket pedig a részl eges kárpótlási törvény szeretett volna előtérbe helyezni. Úgy gondolom, ezzel a kérdéssel feltétlenül foglalkozni kell, mert a hátralévő privatizációt illetően az elmozdulást egyértelműen az a lehetőség adja, ahol az alanyi jogon való kárpótoltak, tehát a reprivatizációhoz legközelebb eső gondolatkör hasznosítható, és az általam benyújtott módosító indítványok is ebben a körben mozognak. Göndör István képviselőtársam felvetette és nehezményezte, hogy korábbi felszólalásomban a nemzeti középosztály probléma körét a gazdasági kérdésekre szűkítettem. Úgy gondolom, a privatizációs törvény vitája kapcsán valóban nem terjeszkedhettem túl a gazdasági kérdéseken - ilyen vonatkozásban egyet kell értenem Göndör István képviselő úrral. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy én a tulajdoni viszonyokon kívüli, tehát a szellemi erőkre támaszkodó középosztály erejét nem akceptálnám kellően. Itt azonban most arról van szó, hogy a tulajdonosi szerkezetet miként kell kialakítani annak érdekében, hogy a nemzeti középosztályt is helyzetbe hozzuk, vagy általában mit kell azért tenni, hogy elkerüljük az ország bérmunkássá tételét. Távolról sem tudok egyetérteni a Göndör István által kifejtettekkel, miszerint az egy nagyon is jó folyamat, ha az ország a bérmunkás helyzetébe kerül, a lényeg, hogy jól meg legyen fizetve. Emlékeztetném önöket a romániai viszonyokat illetően: ha jól emlékszem, Albina Banknak nevezték - ha nem jól emlékszem, kérem képviselőtársaimat, igazítsanak ki - azt a bankrendszert, amelyet a románok hoztak létre épp en azért, hogy a színtiszta magyar területekre úgy tudjanak betörni, hogy a nemzeti középosztálytól a tulajdoni viszonyokat átvegyék és a nemzeti középosztály román részének behozatalával a színtiszta magyarságot visszaszorítsák. (11.20) Most ugyanez a fol yamat észlelhető a szlovákiai eseményeket illetően, ahol nemcsak az a diszkrimináció szorítja vissza a magyar tulajdonosi szerkezet kialakíthatóságát, amely egyértelműen a Benešdekrétumokból fakad - tehát nevezetesen, hogy 50 hektárig kaphatnak vissza föl det a magyarok, a szlovákok viszont bármennyit , hanem a privatizáció kapcsán is, amelyről oly sok elismerő nyilatkozatot hallottam a csehszlovák viszonylatban - ez most már természetesen szlovák viszonylatra szűkült az ottani államszerkezetben bekövetkez ett változás kapcsán. Hadd utaljak arra, hogy az ottani tulajdonosi szerkezet kialakulásánál a hitel lehetőségének hiánya szintén nem ad lehetőséget a magyar privatizőröknek, hogy az ottani tulajdoni viszonyok kapcsán önmaguknak is megfelelő tulajdoni rész eket szerezhessenek meg, ami - már előrevetíthetően - Szlovákiában is azt a helyzetet fogja eredményezni, hogy bérmunkássá degradálják az ott élő magyarokat. Nos, ugyanez a helyzet mutatható ki magyar viszonylatban is, mert Göndör képviselőtársam csak egy adatot hozott fel, hogy NyugatEurópában ennek a százalékos aránya az egész gazdaságban 12 százalék. Ebben neki igaza van, csak vegye figyelembe azt, hogy a magyar export az 1994. évi záróadatok szerint több mint egyharmad részben bérmunkából adódott; tehá t több mint 33 százalék volt a bérmunka a magyar oldalról. Ez egyértelművé teszi, hogy az egész tulajdonosi szerkezet rendkívül kedvezőtlen irányt vett. Ezen tehát a privatizáció eszközeivel kell segíteni. Ezért köszönöm Göndör Istvánnak, hogy felvetette e zt a kérdést, mert bár nem értek vele egyet, de egy rendkívül fontos, mondhatni, kulcsfontosságú kérdést vetett fel. A mi álláspontunk az, hogy ez egy rendkívül egészségtelen arány, s ha figyelembe vesszük, hogy a hat nagy vállalatra, a stratégiai egységek privatizációjára csak most kerül sor, akkor gondolják végig, képviselőtársaim, hogy a jelenleg meglévő kedvezőtlen tulajdonosi szerkezet mennyire fogja a bérmunkási helyzetünket még inkább meghatározni. Márpedig ha mi bérmunkások leszünk, ebben az esetben Európa másodrangú állampolgáraivá fogunk lesüllyedni.