Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 13 (63. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1004 fogyasztóvédelmi felügyelőségek a jövőben jobban teljesíthessék feladatukat, és természetesen az is szándékunk, hogy mindezen a területen - az e gyébként vállalt kötelezettségeknek megfelelően - az Európai Unió direktíváinak megfelelő szabályrendszert alakítsunk ki. Mint ismeretes, az Európai Unió országaiban a fogyasztóvédelem elég jó szabályrendszerrel rendelkezik. Azt is meg szeretném említeni, hogy még a korábbi parlament idején történtek előkészületek fogyasztóvédelmi törvény meghozatalára. Aki ebben akkor aktív volt, aki az egyik kidolgozója volt a törvényjavaslatnak, az most éppen a kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere. Termé szetesen ezt a tervezetet is föl kívánjuk használni. Befejezésül még azt szeretném mondani: természetesen azt is reméli a kormány, hogy a fogyasztóvédelemnek a fogyasztók önaktivitásán alapuló rendszerei is ugyanúgy ki fognak nálunk fejlődni, mint ahogy ez ek kifejlődtek a nyugati világ számos országában, és hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a fogyasztók jogai jobban érvényesülhessenek. Még egyszer köszönöm Tulok András képviselőtársamnak az itt elhangzott szavait. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tulajdonképpen fölszólalhattam volna a Duna elterel ésének ügyében hozott határozathozatal után is, de külön felszólalást kértem, mivel nem frakcióálláspontot képviselek, hiszen a Magyar Demokrata Fórum frakciója úgy döntött, hogy ebben a kérdésben mindenki a lelkiismerete szerint szavaz. Tisztelt Ház! A pa rlamenti demokráciában az Országgyűlés döntései hosszú időre meghatározhatják az állampolgárok sorsát. Ezért a miénk a legnagyobb döntéshozatali felelősség. Átgondolván a mai napon a Duna elterelésének ügyében hozott döntésünket, elmondható az, hogy a tisz telt Ház bölcsen tette, amikor nem emelt országgyűlési határozat rangjára egy műszaki részletkérdést. Ezzel megőrizte a parlament tekintélyét. Helyeslem azt is, hogy lehetőséget adtunk a kormánynak arra, hogy hosszú távú érdekeink szem előtt tartásával cse lekedhessék a Szigetköz vízpótlásának érdekében, továbbá a parlament az ellenőrzésre is lehetőséget teremtett magának. Ennek szellemében a magyar Országgyűlés ragaszkodik a hágai perbeli magyar érdekek figyelembevételéhez, mint ahhoz a lehetőséghez, amely jobbra fordíthatja a Duna jogtalan elterelése miatt kialakult válságos helyzetet. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kormány nem kényeztette el a döntéshez szükséges egyértelmű közlésekkel. Értetlenül legfeljebb azon tény előtt állok, hogy a szigetközi kárre ndezésre vonatkozó javaslatok nem találtak kellő megértésre. Ismétlem azonban: a döntés megszületett, és alapvetően helyesnek látom. Maradt azonban egy rendezetlen kérdés. A tisztelt házbeli vitában többen is szót ejtettünk a 2030. számú, 1995. február 8a i kormányhatározat szabálytalanságáról. (19.10) Ennek 1. pontja nem is teljesült, hiszen február 28áig a Külügyminisztérium képviselője nem kötötte meg a vízpótlásról szóló egyezményt a szlovák féllel. Megjegyzem, ha megtette volna, akkor ezzel a parlamen t döntését megelőlegezi. A határozat 2. pontja a vízlépcsőrendszer egyik fő létesítményének, a Dunakiliti duzzasztónak az üzembe helyezését rendeli el, még akkor is, ha ezt mintegy megszorításként fogalmazza meg - idézem - "...csak a felső elzáró szerkezet használható fel". Mintha eddig ennél teljesebb felhasználása történt volna a műtárgynak - tudhatjuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. Tisztelt Ház! Ez a kormányhatározat hatályos, bár veszélyeztetheti mai döntésünk végrehajthatóságát. Aggályom azonban enné l sokkal súlyosabb. A 2030/1995. február 8ai
