Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitájában benyújtott módosító javaslatokról - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
87 Ötödik téma: arról a módosító indítványról is szólno m kell, amely a központi költségvetési szervek értékpapírvásárlási lehetőségeit javasolja megszüntetni. Ennek az intézkedésnek a szükségességét az Állami Számvevőszék jelentése is szorgalmazza. Az intézkedés javítaná a költségvetés finanszírozásának felté teleit is. Gondot az okozhat, hogy a központi költségvetési szervek a tervezés során már számoltak ilyen befektetésekből származó bevételekkel. Megoldásnak azt látjuk, hogy a kieső kamatbevételt nagyrészt a Nemzeti Bank által fizetett betéti kamatok kompen zálhatják. A negyedik nagy témacsoportot a kormány jövőbeli feladataira vonatkozó javaslatok alkotják. Közülük is szeretnék néhányat kiemelni. A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásával kapcsolatban elfogadjuk azt a módosítást, hogy jövőre ez a támoga tás a központi költségvetés előirányzatmódosítási kötelezettsége nélkül, tehát automatikusan teljesülő kiadás legyen. Ugyanakkor azonban szükséges, hogy a mozgáskorlátozottak támogatási rendszerét vizsgáljuk felül, a jogosultsági feltételeket szigorítsuk, méghozzá az év elején, hogy az erre a célra előirányzott összegek elégségesek legyenek az 1995ös költségvetés keretei között. Ha a szabályozás módosítására nem kerül sor, azzal a veszéllyel jár az automatikus hozzáférési lehetőség, hogy akár több milliár d forinttal is túllépheti ez a jogcím a jövőre tervezett előirányzatokat. A második nagy téma: a kormány döntött a jövő évi energiaáremelés mértékéről. Ehhez kapcsolódva előterjesztette az energiaáremeléshez ellentételezési ajánlatát is. Az ellentételezé snél az volt az alapelv, hogy az energiaáremelésből származó és a központi költségvetés többletbevételeit képező forrásokat, összesen kilencmilliárd forintot, teljes egészében a legrászorultabb lakossági rétegek, illetve a legfontosabb költségvetési intéz mények kompenzálására fordítjuk. A támogatásban részesülő csoportok a következők: a hatvan éven felüli nyugdíjasok, akiknek a nyugellátása nem haladja meg a havi 12 ezer forintot; a három- és többgyermekes, családi pótlékban részesülő személyek, valamint a gyermeküket egyedül nevelő és a gyermekük után családi pótlékban részesülő személyek, jövedelemkorlátozás nélkül; azok a tartósan munkanélküli személyek, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülnek; a munkanélkülijáradékban részesülők közül azok a személyek, akiknek az ellátása nem haladja meg a tízezer forintot; végül a I. és a II. kategóriájú rokkantnyugdíjasok, valamint a rokkantsági járulékban részesülők, amennyiben ellátásuk mértéke nem haladja meg a havi 12 ezer forintot, életkoru któl függetlenül. A kompenzáció mértéke egységesen minden támogatásban részesülő csoport részére havi 600 forint, hat hónapon keresztül. Ezen túl a települési önkormányzatok saját mérlegelési jogkörükben 500 millió forintot fordíthatnak a lakásfenntartási támogatásra szánt eredeti előirányzaton túl az előzőekben felsorolt, de onnan kimaradó, elsősorban az arra legrászorultabb, aktív korú lakossági rétegek energiaáremelésének ellentételezésére. Az áremeléshez kapcsolódó lakossági kompenzációra vonatkozó jav aslatot az Érdekegyeztető Tanács kompromisszumosan elfogadta. Az energiaáremelésből származó költségvetési többletbevételből az egészségügy, a szociális ellátás, a köz- és felsőoktatás, valamint a kultúra területén működő intézmények részére részleges ell entételezésre nyílik lehetőség. Megértjük az érdekképviseleti szervek aggodalmát, de sajnos közösen be kell látnunk, hogy az erre a célra rendelkezésre álló hárommilliárd forint nem teríthető szélesebb körben, hiszen akkor érdemi hatást a kompenzáció nem v álthatna ki. Itt kell jeleznem a tisztelt Háznak, hogy a kormány az Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerekkel megállapodott abban, hogy a jövő év harmadik negyedévében ismét áttekinti az energiaáremelésből származó költségvetési bevételi többletek tényleges alakulását, és ha lehetőség van, ennek kapcsán megvizsgálja a kompenzáció esetleges további bővítésének lehetőségeit is.
