Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat (T/383.) általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója:
80 A kérdés az: hogyan kerül a csizma az asztalra? Az alkotmányügyi bizottság a választottb írósági eljárásról szóló törvény vitája közben Pálos Miklós képviselői indítványa alapján megvizsgálta a bírák és az ügyészek összeférhetetlenségével kapcsolatos teljes jogi szabályozást. Pálos Miklós képviselőtársam indítványának lényege az volt, hogy a b írákat és az ügyészeket pozitív módon, a választottbíróságról szóló törvény keretében zárjuk ki a választottbíróként való közreműködésből. A bizottságban széles körű vita alakult ki arról, hogy ezt az összeférhetetlenségi szabályt így lehete alkalmazni, i lletőleg arról, hogy mely jogforrás alkalmas egyáltalán ennek az összeférhetetlenségnek a kimondására. Megkereste a bizottság a Legfelsőbb Bíróság elnökét és az Igazságügyi Minisztériumot. A bizottság ülésén az Igazságügyi Minisztérium képviselője úgy fogl alt állást, hogy a hatályos bírósági törvény és az ügyészségi törvény egyértelmű eligazítást ad az összeférhetetlenség kérdéséről, mert kereső foglalkozásként a bírák választottbíróként nem járhatnak el. Ugyanakkor a bizottság ülésén többen jelezték - ami a korábbi gyakorlat volt , hogy igen, a Gazdasági Kamara mellett működő választottbíróságban bírák választottbíróként jártak el. Az alkotmányügyi bizottság megvitatta az összeférhetetlenség szinte valamennyi, szóba jöhető szabályozási lehetőségét, elmél eti és gyakorlati kérdéseit is. Úgy ítélte meg a bizottság - egyhangúlag, és ez irányban állásfoglalást adott ki, amely a Magyar Közlönyben a közeljövőben megjelenik , hogy a hivatásos bírói tevékenység valóban összeférhetetlen a választottbírósági eljárá ssal. Ugyanakkor néhány észrevételt kellett tennie a bizottságnak az ügy kapcsán. Egyesek azt vitatták, hogy a választottbírói tevékenység egyáltalán jövedelemszerző munkae, mert pozitív módon maga a törvény sem szabályozza, a választottbírósági eljárásró l szóló törvény sem nyilatkozik úgy, hogy ez kereső foglalkozásnak minősül. A bizottság úgy foglalt állást, hogy jövedelemszerzéssel járó munka a választottbíróként való eljárás, hiszen szerződéssel jön létre a választottbíró megbízatása, és díjazással jár . Nem fogadta el a bizottság azokat az álláspontokat, melyek szerint a bírák részvétele a választottbírósági eljárásban indokolt szakmai jellegük erősítése miatt; ez az egész választottbírósági törvény szellemével ellentétes megnyilatkozás. Nem fogadta el a bizottság azokat az álláspontokat sem, amelyek azt taglalták, hogy a korábbi választottbírói gyakorlat legitim módon törvényrontó gyakorlat, sőt a bizottság egyhangúlag ez ellen foglalt állást. Hosszabb vita folyt a jogrontó gyakorlat jogi természetéről és ennek elméleti kérdéseiről. Felmerült az a probléma, hogy vane lehetőség kereső foglalkozásként megjelölni valahol a választottbírói tevékenységet. Az alkotmányügyi bizottság döntő többsége úgy foglalt állást, hogy a kereső foglalkozás jellegét e tevék enységnek valahol a magyar jogrendszerben szabályozni kell, hiszen erre csak utaló szabályok vannak, tételes jogi megfogalmazása e kereső foglalkozásnak nem található. (11.10) Úgy találta a bizottság, hogy a legalkalmasabb erre az ügyvédi törvény olyan tar talmú módosítása, amelyben a választottbíróként való eljárás - ellenérték fejében történő eljárás - lehetősége alkalmas arra, hogy kereső foglalkozásnak minősítsük a választottbírói eljárást, és ezáltal egyértelművé válik a bírák és ügyészek összeférhetetl enségi szabályaiban foglalt kereső foglalkozás meghatározása is. Mindezek alapján adtuk be képviselőtársaimmal azt az indítványt, amely a választottbíróként való eljárás - az ügyvédek választottbíróként történő eljárásának - lehetőségét biztosítja jövedele mszerző foglalkozásként. Mi úgy ítéltük - és ezért kértük a módosítást sürgősséggel , hogy célszerű a választottbírósági törvény hatálybalépéséhez közeli időpontban megfogalmazni ezt az
