Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP):
46 mértékben megfelelnének a kívánalmaknak. Ezt kérem önöktől, hogy gondolják meg, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) (12.30) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kapronczi Mihály felszólalását. Soron következik dr. Gerócs József, a Fü ggetlen Kisgazdapárt részéről. DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/187. számú módosító javaslat nagyon sok pozitív elemet tartalmaz, szerintem döntően pozitív elemeket hozott most nyilvánosságra. Azo nban van egy olyan pontja, ami számomra nem elfogadható, és ennek nemcsak én, hanem MSZPs és SZDSZes képviselőtársaim is hangot adtak. Nevezetesen a 3. §, a földkiadó bizottságok 7. §ának az eredeti rendelkezés (4) bekezdése helyébe a következő rendelke zés lép, nem olvasom föl, mert többen már ezt a pontot fölolvasták. Hasonlóképpen a részletes indoklás 3. §ának a (7) bekezdése jelenleg lehetővé teszi: a földkiadó bizottságok közreműködésével a részarányföldtulajdonosok saját költségükre önálló ingatla nok kialakítását kérjék. A javaslat annak érdekében, hogy az eljárást meggyorsítsa, a földkiadó bizottságok hivatkozott szabályát hatályon kívül helyezi. Ezzel összefüggésben egyidejűleg a földkiadó bizottság 7. § (4) bekezdését a javaslat akként módosítja , hogy a földkiadással érintett földrészlet, miután annak tulajdonosait a bizottság egyezséggel, vagy sorsolással megállapítja, közös tulajdonba kerül. Ezzel a ponttal nem lehet egyetérteni. Azt is megmondom, hogy miért. Ugyanis, hogyha most a részaránytu lajdonokat a földrendező bizottságok vagy a földkiadó bizottságok kiadják, akkor ezek közös tulajdonba kerülnek, tehát az elkövetkezendő időben nem lesz arra lehetőség, hogy azok a személyek, akiknek a nevére kerül ilyen módon a föld, esetleg magángazdakén t vagy kisebb más csoportok formájában gazdálkodjanak. Ugyanis, ha közös tulajdonba kerül és hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, ami az eredetiben szerepelt, nevezetesen, hogy önálló ingatlankialakításra is lehet lehetőség az eredeti jogszabály szer int, tehát eszerint nem lehet lehetőség. Így a közös tulajdon a későbbiekben is hátrányt fog jelenteni azoknak, akik ebbe a közös tulajdonba kerülnek. Ugyanis itt nagyon sokan lesznek olyanok, akik nyugdíjasok, és természetesen nem fognak ezen a földön gaz dálkodni, valamilyen szerződés formájában fognak majd a termelőszövetkezettel vagy nem tudom, kivel valamilyen formában gazdálkodni, és ez azt fogja jelenteni, hogyha esetleg ők elhalnak, vagy nincs szükségük a földre, el akarják adni, akkor nincs arra leh etőség, hogy ettől szabadon meg tudjanak szabadulni, tulajdonképpen megfelelőképpen tudják értékesíteni. Ugyanis nem lesz kinek eladni. Legfeljebb csak azoknak, akik a szövetkezetben lesznek, vagy pedig ott egyes személyeknek, vagy a szövetkezetnek, konkré tan a tagságnak, vagy összességében, mert ez a jogszabály ezt nem rendezi. A módosítás szerint az önálló ingatlanok kialakítása így nem lesz lehetséges. Helyette közös tulajdonok lesznek, és ez egy kicsit hasonlít a T/149. számú módosító javaslathoz. Ugyan is ez a módosító javaslat is megnehezíti a kiválásokat. Most nehogy valaki azt higgye, hogy én a szövetkezet ellen vagyok. Egyszer már azt kellene tudomásul venni, hogy el kellene dönteni azt, hogy bízzuk mi a gazdálkodókra azt, hogy azok hogyan akarnak ga zdálkodni, kis területen vagy nagy területen, egyénileg vagy szövetkezeti módon, ne szabjuk meg senkinek se, hogy mi a jó, ahogy szokták mondani, hány cukorral igyák a kávét. Azt mindenki döntse el maga. Ausztriában a földterületnek a 80 százaléka kisterme lők tulajdonában van, a megmaradt 20 százalék is tulajdonképpen erdő és a másik része a földterület. Mégis nagyszerűen működnek ott a gazdaságok. Megértem a fiatal generációt, ugyanis ő a nagyüzemi gazdálkodásban nevelkedett föl, és ő ezt ismeri, ezt tudja , e mellett tör pálcát, és ezt tartja egyedül üdvözítőnek. Ezért én nem is tudok senkit se elmarasztalni. De jó lenne azért, ha tudomásul vennék, hogyha kitekintenek az országból, már Nyugat felé, akár Jugoszlávia, akár Ausztria felé, látják, hogy a kisgaz daságok is nagyszerűen élnek.
