Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
47 Nem hallgathatom el azt, hogy Lengyelországban nem voltak termelőszövetkezetek, és jelenleg Lengyelországnak az állatexportja sokszorosa a magyar állatexportnak, annak ellenére, hogy Lengyelországnak az adottságai messze elmar adnak a magyar adottságoktól. Tehát az a kérésem, hogy ne vitatkozzunk most már azon, hogy ki hány hektár földön akar gazdálkodni. Ugyanis nagyon jól tudjuk azt, hogy a mezőgazdaságban a bérmunkának az igénybevétele szinte lehetetlen. Ugyanis a hozadék oly an, hogy a bérmunkát a mezőgazdaságban dolgozók nagyon nehezen tudják kitermelni. Tehát inkább csak a családi vállalkozások azok, amelyek megfelelőképpen tudnak gazdálkodni. Így nekem az a véleményem, hogy az elkövetkezendő időben ezt tartsuk szem előtt, é s ezért nem tartom ezt a javaslatot is így elfogadhatónak, mert ez megköti az embereknek a kezét, tehát nem tudnak kiválni, nem tudnak önállóan gazdálkodni. Szerencsésebbnek tartanám, hogyha ez a 7. § így egészében bennmaradna a javaslatban. Egyébként a ja vaslat többi részével egyetértek. Ugyanis a tanyákkal kapcsolatos rész kimondottan hasznos és értékes, a gyakorlati igényeknek nagyon megfelel, a szankcióknak a bevezetése, a határidőknek a bevezetése, úgy gondolom, hogy meggyorsítja a végrehajtást. Ugyani s ezen lehet vitatkozni, hogy a szankció alkalmas vagy nem alkalmas valamire, vagy hátrányos. Szerintem a szankcióra nagyon sok esetben szükség van, mert a szankciók nagyon sok esetben pozitív irányba visznek el bizonyos döntéseket. A tulajdonba adás most a rendelkezés szerint, ami 1995. december 31éig kell hogy megtörténjék, szintén nagyon előnyös. Elsősorban itt szerencsések lesznek a tanyatulajdonosok, mert azok tudják már azt, hogy a területük hol van, mekkora, ott már tudnak gazdálkodni. Ez egy nagyfo kú biztonságot fog nekik adni, és úgy gondolom, hogyha tényleg ebben az évben végre lesz hajtva ez a módosító javaslat, természetesen, amit mondtam, annak kivételével, akkor ez a termelést meg fogja gyorsítani, és a mezőgazdaságban fejlődés fog elindulni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Gerócs József felszólalását. Kedves Képviselőtársaim! Az írásban előre jelentkezettek sora elfogyott. Most azok következnek, akik írásban előre nem jelentkeztek, hanem helyükről gombnyomással jelezték, hogy fel kívánnak ebben a témakörben szólalni. Először megadom a szót Kis Zoltánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. (12.40) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A f öldrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló T/187. szám alatt beadott indítványhoz szeretnék hozzászólni. Itt, az eddigi vitából nem pontosan derült ki, hogy mit tárgyalunk, ugyanis a hozzászólások jó része ideoló giai vitát kezdeményezett és provokált - szinte pro és kontra , elfeledve, hogy itt a módosító indítvány, azt hiszem, azokat a tételeket egyáltalán nem is érinti. Ez a törvény sem arról szól, ami itt a képviselőtársakat megosztja és egymással szemben - sz inte haraggal és bosszúvággyal - jeleníti meg mondanivalójukat, amit nem tartok szerencsésnek ebben a Házban fenntartani, kiváltképp azért nem, mert az előző Országgyűlés többnyire azért veszítette el a presztízsét, mert a külső szemlélő azt látta, hogy ki fejezetten szimpátia vagy antipátia alapján folyik a vita. Nem szeretném, ha ez az Országgyűlés hasonló tendenciát venne fel, ezért a törvényről szeretnék beszélni. Annak idején, amikor ezt az eredeti törvényt előterjesztette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága - és nem a kormány, mert a kormány akkor sem vállalta fel a tulajdonviszonyok rendezését , már látszott, hogy ennek az eljárási szabályai nem egységesek és nem kezelhetőek, mert sajnos - tetszik vagy nem tetszik , olyan területre kell állami s egítséggel beavatkozni, amely kifejezetten a civil szférát érinti. A tulajdon megjelenítése, a tulajdonviszonyok rendezése csak akkor
