Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP):
45 munkák elvégzéséhez szükséges feltételekkel; a hivatal a földkiadó bizottságoknál is csak arra képes, hogy esetleg a fellebbezéseket felülvizsgálja. Ez nem is véletlen, hiszen földművelésügyi hivatalnak hívják - nem pedig földhivatalnak. A földkiadás folyamatos végzésének legfőbb akadálya a bizottságok szakmai ismereteinek hiánya; ezt rendkívül lényeges megállapításnak tartom. Itt van a végrehajtás szakmai támogatásának megolda tlansága. A munka felgyorsítását eredményező, kényszerítő eszközök hiányában a földkiadások országos befejezésének időpontja jelenleg bizonytalan. Tehát hiába is kényszerítené bárki, hiába írna elő bármit, addig, amíg a megfelelő felkészültséget nem teremt jük meg hozzá, ezt nem is lehet megtenni. A másik pedig, mondom, bizonyos érdekeltségi rendszer még mindig van. A javasolt módosítások viszont nem elegendőek a megoldáshoz; ezt is figyelembe kell venni. A törvény földkiadó bizottságokkal kapcsolatos részle tes indoklásáról szeretném elmondani: a földkiadó bizottságok tagsága felének a jelenléte szükséges, hogy határozatképessé váljon. Szeretném elmondani, hogy a földrendező bizottságok, amikor a kárrendezési hivatalok mellett működnek, elsősorban javaslattev ővé válhattak. Itt arról van szó, hogy segítették a kárrendezési hivatalok munkáját; így is nagyon nagy munkáról volt szó. Viszont látszik, hogy ezek a földkiadó bizottságok nem lesznek képesek ezt a munkát megoldani. Sokan felhozzák, hogy továbbra sincs p énz. Azonban, ha nincs is pénz, akkor is kapnak térítést az emberek; tehát miért ne vállalhatná fel ezt a munkát a földkiadó bizottság például úgy, hogy nem határozatot hoz - hiszen erre semmiféle jogköre nincs, tehát nem hatóság. Hiszen csak a hatóság hoz hat határozatot. Azonban ezt a fogalmat már egyszer összekeverték, hiszen a kárrendezési hivatalokat is kinevezték hatóságnak. Aztán kiderült, hogy a kárrendezési hivatal tulajdonba ad, mint hatóság, a földhivatal pedig, mint amely az állami földnyilvántar tásért felel, birtokba ad. Tehát így magyarázták meg, hogy így lehet ezt megtenni; tehát hogy itt két hatóság működik. A földkiadó bizottság viszont nem hatóság, és mégis határozatot akarnak vele hozatni; ami gyakorlatilag államigazgatási határozattal egys zintű. Tehát szerintem egyértelműen javaslattevővé kell hogy váljon. Még egyszer el kell mondjam, volt a kárrendezés folyamatában olyasmi, amit nagyon sokan rossz szemmel néztek - az ideiglenes földhasználat. Biztos, hogy voltak vele visszaélések. Azonban, ha azt nézzük, hogy most melyik visszaélés a nagyobb, hogy jelen pillanatban mindenkinek a jogos tulajdonát, illetve sok embernek a jogos tulajdonát továbbra is mások használják, akkor ez nagyon elgondolkoztató. Tehát ha már ez a földkiadó bizottságok fel adataként elő van írva, akkor én azt szeretném javasolni, hogy olyan javaslattevővé váljék, amelyik az ideiglenes használatba adást tulajdonképpen 1995. - mondjuk - március 30ig, illetve április végéig megtehetné. Ugyanakkor viszont figyelembe kell venni azt, hogy itt hiába történnek meg bizonyos, földkiadó bizottság által elvégzett munkák, ugyanis nem lesz belőle olyan bejegyzés, illetve olyan határozat, amely ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas. És ezt nem is lehet a földkiadó bizottságok felkés zültségénél fogva elvárni. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a kárrendezési hivatalok 1995 december végével - úgy tűnik - megszűnnek. És ott egy véresen, nagyon nehezen és izzasztóan nehezen összejött hivatal oldotta meg azokat a problémáka t, amiket viszont már tovább tudott adni bejegyzésre a földhivatalnak. Most viszont el kell mondjam, hogy a bejegyzések mintegy éves lemaradásban vannak a földhivatal részéről. Az FMhivatal pedig nem képes arra, hogy ezekkel a dolgokkal alapvetően foglalk ozzon, tehát elsősorban csak a fellebbezésekre képes. Most viszont ezt többen javasolták a kárrendezési hivatal részére megállapítandó feladatnak. Én szeretném elmondani, magam is két évig a kárrendezési hivatal helyettes vezetőjeként dolgoztam HajdúBihar megyében; körülbelül egy év alatt lehetőség lenne arra, hogy miután a kárrendezési hivatalok a most folyó munkájukat befejezték, vagy legalábbis a zömét befejezték ennek a munkának, körülbelül egy év alatt olyan határozatokat tudnának hozni, amelyek telje s
