Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP):
44 miatt sok esetben vitás ügyek is bekerülhetnek a döntésbe, és akkor egy úgynevezett semleges érzelmű szakértőnek kell döntéseket hoznia. (12.20) Támogatni kívánom azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek kimondják, hogy az érintettek levélben - lehetőleg ajánlott levélben - legyenek meghívottak. Miért? Azért, mert több tagtárs résztulajdonos tanyán él. Tehát nincs lehetősége arra, hogy egy hirdetőtáblát elolvasson, sok esetben még lapot sem járat. Vagy esetleg kórházban van. És mire leszedik a hirdetményt, akkorra ő már nem tud informálódni. Továbbá ez egy ellenőrző szerep lenne arra vonatkozólag, hogy aki nem kap ilyen értesítést, az menjen el, és kérdezze meg, hogy ő miért nem szerepel azon a bizo nyos listán. Tehát nyilvántartást kell vezetni. A másik pedig: az utakra levont aranykoronát nem tartom helyesnek. Emlékszem azokra az időkre, amikor a csordajárás útjai - ugye, 40 méter széles volt ez az út - nulla aranykoronákkal voltak számon tartva, be vezetve; de más utak is. Most pedig levesszük az aranykoronát az érintettek terhére. Tehát a szabályzatban úgy kell intézkedni, hogy ezek a területek aranykoronában se csökkentsék az érdekeltek igényeit. Magát a törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt r észéről támogatni tudom, ha az érintett módosító javaslatok egy része - főleg, amit mi adtunk be - mérlegelésre kerül és elfogadásra talál. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps mind a bal, mind a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm I zsó Mihály felszólalását. Soron következik Kapronczi Mihály, a Független Kisgazdapárt részéről. Őt követi majd dr. Gerócs József, a Független Kisgazdapárt részéről. KAPRONCZI MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kezemben tartom La kos László miniszter úrnak azt az indokolását, amelyet a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz fűzött az általános indokolásban. Azt szeretném elmondani, végtelenül elgondolkoztató az, hog y 29 bizottságból érkezett a földhivatalhoz a teljes tulajdonosi kört felölelő ingatlannyilvántartási bejegyzésre is alkalmas földkiadási határozat. Rendkívül lényeges dolog az, hogy ingatlannyilvántartási bejegyzésre is alkalmas földhivatali határozat, hiszen beszélnek itt valami 600 ezer határozatról, amit meghoztak eddig az egymillió 600 ezerből, és amelyek szerint kétmillió 600 ezer hektárt kellene kiosztani, az ország földterületének 28 százalékát. De nagyon elgondolkoztató, hogy mennyi ebből az, ami valóban alkalmas a bejegyzésre. 1300 működő földkiadó bizottságról beszél, és ebből 20 százalék már beszüntette a működését. Az, hogy milyen indokok miatt szüntették be működésüket ezek a bizottságok, szintén elgondolkoztató. Pontosan azért, mert valószín ű, hogy betartások érvényesültek; pontosan azért, mert a szövetkezeti működést még mindig egyben szerették volna fenntartani. Természetes, hogy vannak ilyen indokok. Azonban el kell gondolkoznunk azon is, hogy szövetkezetenként megválasztott társadalmi biz ottságokról van szó, és ezek a bizottságok szövetségben történő meghúzódásból kifolyólag nem hozták meg azokat a határozatokat, amelyeket meghozhattak volna; illetve összesen 3 százalékban hozták csak meg, amely alkalmas volt bejegyzésre. Tehát ez egy nagy onnagyon kicsi haladási arány. És nem is nagyon lehet így elképzelni, hogy ezek a bizottságok képesek lesznek arra, hogy ezt '95 vagy esetleg '96 végéig megvalósítják. Ha végiggondoljuk, hogy a kárpótlásnak is volt egy eredeti határideje - hát ahhoz képes t ezen már szinte évekkel túlléptünk, és még mindig nem fejeződött be a kárpótlás. Tehát itt nagyon sokan nem vagyunk tisztában azzal, milyen problémát jelent a földek kiosztása és a bizottságok akár számítógépekkel, akár megfelelő földkimérő gárdával, sza kembergárdával történő ellátása. És nem tudjuk, milyen problémát jelent, hogy az állami földnyilvántartásért egyértelműen a földhivatal felel. Ugyanakkor viszont az egyéb földnyilvántartásoknál a pluszmunkák elvégzésére elsősorban csak a kárrendezési hiva talt hozták létre. A földművelésügyi hivatal ugyanis nem rendelkezik az alapvető
