Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
43 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Bocsánat, nem értettem jól az ügyrendi javaslatot. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Folytassuk az általános vitát a bejelentett hozzászólásokkal! Ez a "kétperces garnitúra" félrev itte az általános vitát, és szeretném azt, hogyha ez a félrevitel nem gátolná meg a házbizottság döntését, miszerint ma, ha lehetséges, akkor az általános vitát zárjuk le. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Folytatjuk a vitát. Mivel pillanatnyilag nincs kétperces j elentkező, ezért megadom a szót Izsó Mihálynak, a Független Kisgazdapárt részéről, és jelzem, hogy a következő felszólaló Kapronczi Mihály lesz, a Független Kisgazdapárt részéről. IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A kapott T/187. javaslatból megállapítottam, hogy kezünkbe került egy olyan tervezet, amely előremutatást jelent az 1993. évi II. törvény módosítása területén. Erre nagy szükség volt, mert ez a '93. évi II. törvén y a negatív törvények közé tartozik, hiszen a kapott ajánlásból megállapítható az, hogy a végrehajtás területén igen kevés eredmény mutatkozik. Emlékszem arra az időre, amikor '45ben - az első, ennél kisebb földreform idején - négy- és hatosztályos állami elemi iskolát végzett emberek - sok esetben még kevesebbet végzett emberek - hajtottak végre egy országos jelentőségű földmozgalmat. Két lécet kerestek - két kétméteres lécet , ezeket háromszög alakzatban összeszegezték, és a nyitott szárukat beállítottá k 1 méter 90 centire, arra szegeltek egy forgató fogantyút - és ezzel a negyed országot kimérték. Ezt a kimérést pedig az 1947. december 31i dátummal mindenkinek a nevére jegyezték. Tehát ezen a területen van egy összehasonlítási alapunk, hogy miért volt negatív ez a '93. évi II. törvény. De a jelenlegi helyzet is negatívumot mutat, hiszen az 1300 állítólag megalakított bizottságból csak 29en tudtak eredményesen működni, a többiek vagy elsorvadtak, vagy pedig megmaradtak. Ez azt mutatja, hogy itt a rendel etben is, a hozzáállásban is jelentős ellenállás, illetve hiba történt. Már a megalakulásnál is figyelembe kell venni azt, hogy sok esetben a bizottságok tagjai is utólag tudták meg, hogy ők egy társadalmi szervezetnek a tagjai, tehát valakik, valahol kine vezték őket. Ez perpatvar melegágya lett, mert hiszen ezek a bizottságok részben nem kaptak fizetést, részben olyan hatások érvényesültek, hogy mindenféle tekintetben ütközési pontot mutattak. Sok esetben nem a megoldást keresték, hanem - felső vagy más, o ldalsó sugallatokra - azt a pontot keresték, hogy hogyan lehet kifogást találni a végrehajtás területén. Megállapítom továbbá azt is, hogy voltak olyan jelenségek, hogy önkiszolgálóvá vált ez a testület: amikor az ő önkiszolgálásukat elvégezték, utána a tö bbi igénylő panaszait, igényeit nem vették figyelembe. Ez az önkiszolgálás a legtöbb esetben arra irányult, hogy a jobb, kedvezőbb fekvésű területekből kijelölték a maguk területeit, a többi tagról pedig - akik hátrányos helyzetben voltak - elfeledkeztek. Ha ezt a bizonyos, úgynevezett működési százalékot statisztikailag nézem, meg kell állapítani, hogy 29 bizottság működött jól, ez pedig 2 százaléka a megalakított bizottságoknak. Ezt úgy lehetett volna 100 százalékosan semmissé tenni, hogyha a bizottsági t agok számát nem tízre, hanem húszra, harmincra emeljük, és 100 százalékos jelenlét lett volna szükséges a döntéshez - mert akkor egyetlenegy bizottsági ülést nem lehetett volna összehozni. A törvényjavaslatnak azt a részét támogatom, ami a bizottsági ülése ken jelen lévő tagok létszámát 50 százalékra csökkenti, tekintettel arra az ismert tényre, hogy nagyobb létszámú bizottságnál a minél teljesebb ülés megtartása szinte lehetetlen. Elfogadhatónak tartható a március 31i dátum, ami azzal módosul, hogy '95. de cember 31ével az FM kívánja rendezni az egész bizottság hatáskörét. Tehát megvalósul részben az ellenőrzés, részben pedig a határidő tartása is. A szakértők bevonása is szükséges, mert hiába vannak a bizottságban egyetemet végzett vezetők vagy beosztottak , vagy bárki. Meg kell mondani, önző emberi természet
