Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA, a KDNP
302 Így egy lényegében terméketlen időszak után került volna sor az első nagyobb privatizációs ügylet lebonyolítására: a HungarHotels szállodalánc eladására. Ennek kezelését olyan kormányzati fiaskónak tekintjük, mely földrengésszerű károkat okozhat a magánosítás további menetének s így az egész gazdaságnak. Ilyen körülmények között kezdünk tehát hozzá a törvényjavaslat tárgyalásához, mely jelentős késése ellenére is örömmel üdvözlendő, hiszen - mint már mondottam - a gazdaság kulcské rdéséről van szó. Az a körülmény azonban, hogy ez olyan időpontban történik, amikor a privatizációs kormánybiztos lemondása után a pénzügyminiszter is lemondott, érdemi változásokra utalhat, ezért erősen megkérdőjelezi a még múlt év novemberében írt törvé nyjavaslat érdemi tárgyalását. Mivel azonban a parlament a tárgyalás e heti megkezdése mellett döntött, véleményünket természetesen e valószínűleg túlhaladott javaslatról is elmondjuk. Az már közhelynek számít, hogy a piacgazdaság kiépítésénél az állami tu lajdonlás után a magántulajdon túlsúlyát kell kiépíteni, amivel alapvetően egyetértünk. De itt és most is le kell szögeznünk: magánosítást sem lehet gazdasági és társadalmi hatások mérlegelése nélkül végezni. A magántulajdon túlsúlya ellenére sem jelenti a piacgazdaságban az egyetlen hatékony formát, az állami és köztulajdon megfelelő kezelése nélkül nem jöhet létre megfelelő privatizáció sem. Ezért követelményeink a privatizációval, így a privatizációs törvénnyel kapcsolatban: segítse elő a gazdasági növe kedést, az egyes iparágak fejlődését, a munkanélküliség csökkenését. Ne okozzon negatív társadalmi hatásokat, biztosítva maradjon az alapvető szükségletek ellátása, kiemelten a közszolgáltatások területén. Az állami vagyon a piaci viszonyok között elérhető legmagasabb áron kerüljön értékesítésre, segítse elő a magyar vállalkozók részvételét, ezen keresztül egy vagyonos magyar tulajdonosi réteg kialakulását. Átvilágítható legyen, az összefonódások, korrupciók kiszűrésével. A törvényjavaslat legfőbb problémái e követelmények tükrében a következők: hiányzik mellőle a társadalmi, gazdasági hatások bemutató elemzése. A privatizációval kapcsolatos eddigi problémák és a legutóbbi HungarHotelsügy is azt bizonyítja, hogy a privatizációt önmagában, megfelelő mélységű ágazati, fejlesztési koncepciók nélkül nem lehet sikeresen végrehajtani. Ebből kiindulva a további privatizáció feltétlenül igényel mindenekelőtt egy részletes iparpolitikai, agrárpolitikai koncepciót, és természetesen szükség van az egész infrastruktúra jövőbeli fejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozására is. Enélkül visszahullunk a spontán privatizáció időszakába, azzal megtoldva, hogy az elsősorban a költségvetési hiány finanszírozásává válik. E törvényjavaslatot áthatja ez a szűk körű pénzügyi s zemlélet és mivel az idő nagyon múlik, elfogadásával beindul egy gyorsított pénzbeszedő privatizáció. A költségvetésbe betervezett 150 milliárd forintot lényegében a gazdaságból vonjuk ki az egyensúlyjavítás érdekében, holott ennek az egyensúlyjavításnak e gyetlen útja a már megindult gazdasági növekedés folytatása lenne. Az állam a hazai érdekeket csak akkor képviselheti megfelelően, ha az értékesítendő vagyont megfelelő értéken kínálja eladásra, és ezt elősegítendő, a privatizációs bevételek egy részét a v agyon feljavítására fordítja. Külön ki kell emelnem a közművállalatok, mint például a villamosenergiaipar, a víz- és gázszolgáltatás privatizációját. Ezek az ország gazdaságában stratégiai szerepet, a lakosság ellátásában kulcsszerepet töltenek be. Ezért e területeken mindenképpen fenn kell tartani az állami tulajdon dominanciáját, mert enélkül az árak nem uralható növekedése indulna meg, nem lenne garantálható a hosszú távú ellátásbiztonság, a nemzeti energiapolitikai célok érvényesülése. (13.00) Ezért a stratégiai fontosságú vállalatok privatizációja csak egy részletes iparpolitikai koncepció keretében, annak részeként képzelhető el.
