Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ IVÁN, az MDF
285 munkahelyteremtő beruházások legyenek, amely arra ösztönöz, hogy a vállalatok nagymértékben legyenek érdekeltek az exportteljesítmények növelésében és a belföldi szükségletek kielégítésében, tehát importhelyettesítésben, ami többek között megfelelő árfolyampolitikát és más szabályozási tételeket feltételez, akkor el tudjuk érni, hogy a privatizáció és az egész gazdaságpolitika a társadalom bizalmát élvezze. Erre van szükségünk, enélkül nem tudunk sikert elérni. De ha ezt megv alósítjuk, akkor azok a rétegek is, amelyek a privatizációnak nem közvetlen haszonélvezői - legyenek azok fiatalok vagy nyugdíjasok , a gazdasági átalakulás nyertesei lesznek. Nemcsak vállalkozók lesznek a gazdasági átalakulás nyertesei, nemcsak az új tők és rétegek lesznek az átalakulás nyertesei, hanem a munkavállalók is, sőt az egész társadalom, azok is, akiknek a költségvetésen keresztül kialakult jövedelmeik az életszínvonaluk meghatározása szempontjából a lényegesek. Ennek alapján nemcsak alkalmasnak tartom a benyújtott törvényjavaslatot, hanem olyan javaslatnak, amelynek alapján most, 1995 elején egy lényeges változást tudunk végrehajtani a magyar társadalmi életben, de ennek meg kell teremteni az általános feltételeit, és konkrét ügyekben is gondos v itára van szükség, hogy javítsunk még a kialakult - bár már benyújtott - változaton. Három kis kérdésre szeretnék még reagálni. Felmerült itt az az állítás, hogy ilyen értelemben az ellenőrzési jogok átláthatatlanok, s itt javítást kell végrehajtani. Ez az egyik kisebbségi véleményben hangzott el. Sok vonatkozásban egyetértek vele, és azt gondolom, hogy azok a módosítások, amelyeket végre tudunk hajtani a vita során, ezen változtatni fognak. Felmerült egy másik kérdés is, hogy nem elégségesek azok a jogok, amelyeket a szakszervezetek kapnak a privatizációs törvényjavaslatban. Úgy ítélem meg, hogy ebben a kérdésben világosan állást lehet foglalni. Indokolt a munkavállalói oldalnak az a követelése, hogy az ő szempontjait is vegyék figyelembe a privatizáció sor án. Indokolt a törvényben - s úgy gondolom, a törvényjavaslat ezt meg is teszi - ilyen konzultatív jogokat biztosítani a szakszervezetek számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezetek döntési joga a privatizációs ügyekben a legcsekélyebb mérté kben is indokolt lenne. Tudni kell, ha a szakszervezetnek a tulajdonossal szemben döntési joga van, akkor a privatizáció, a gyors tulajdonváltás lehetetlenné válik, és ez a leglényegesebb társadalmi folyamat zavarba kerül. Ennek alapján indokoltnak tartom, hogy erről a kérdésről a parlamentben is vitatkozzunk, de nem látom indokoltnak azt, hogy ebben a vonatkozásban a benyújtott törvényjavaslaton lényeges változtatásra sor kerüljön. A felmerült kérdések közül a harmadik a tőke értékelésével kapcsolatos. Ezz el összefüggésben más vonatkozásban már elmondtam a véleményemet. Nem lehet arra gondolni, hogyha megbízzuk a világ legjobb cégeit a magyar vállalati állomány tőkeértékének megállapítására, akkor olyan eredményt kapnánk, amely eredmény alapján a privatizác iót sikeresen lehetne végrehajtani, és amely eredmény alapján a viták és a bizonytalanságok a privatizációs ügyekben lényegesen csökkennének. Egyet azonban biztosan tudunk, hogy ez hosszú időbe kerülne és milliárdokat kellene ezért kifizetni. Ennek alapján a törvényjavaslat mérsékelt törekvése arra, hogy minden esetben új és új tőkeértékelésre kerüljön sor, nem indokolatlan. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó Ivánnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcs oportja vezérszónokának. DR. SZABÓ IVÁN , az MDF képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Amikor a Magyar Demokrata Fórum 1990ben választási jelszavával - szabadság és tulajdon - a tizenkilencedik századi magyar reformkorig ny últ vissza, azt kívánta kifejezni, hogy hazánkban a polgári átalakulás, a polgári társadalom teljes körű kiépítésével mind a mai napig adósok vagyunk. Ugyanakkor világos
