Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
26 mint szakemberállománnyal és technikai felszereltséggel - számítógépek, programok s a többi - jól ellátott szervezeteket. A földalapok kijelölése során általában a szükségest meghaladó mennyiségű föld lett elkülönítve kárpótlási célra. Ezért fontosnak tartom, hogy azokon a helyeken, ahol a kárp ótlást a törvényi előírás szerint már befejezték, ott újabb kárpótlásra ne kerüljön sor mindaddig, amíg a részaránytulajdonok teljes körű rendezését nem fejezték be. Az úgynevezett egyéb módon keletkezett részaránytulajdon kiadására pedig az összes jogos igény kielégítését követően kerülhessen csak sor. Nem rendelkezik a törvénymódosítás a természetvédelem alatt álló, vagy az erre a célra kijelölt területek sorsáról. A fokozott védelem alatt álló természetvédelmi területek kivételével a tulajdonba adást el kell végezni, hasznosítását pedig a természetvédelmi hivatal előírásai szerint kell folytatni. Ez a terület nem elenyésző nagyságú, hiszen megközelíti országosan a 400 ezer hektárt, és ez főleg gyepterület, az állattenyésztés nélkülözhetetlen tartozéka. A szövetkezeti vagy társasgazdálkodást választó, magántulajdonnal rendelkező tulajdonosok telepeit úgy kell tekinteni a törvénymódosításban, mint ahogy teszi ezt a tanyatulajdonosok esetében, hiszen ezek a telepek működésképtelenné válnak abban az esetben, ha környezetükben nem teremtjük meg a takarmánytermesztés feltételeit. Tisztelt Ház! Összességében ajánlom a törvényhozás figyelmébe a beterjesztést, ezzel a kiegészítéssel, amit elmondtam. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Mészáros Gyulának, Kereszténydemokrata Néppárt; őt követi Kertész Zoltán, az SZDSZből. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány saját programjával összhangban nyújtja be a földrendező és fö ldkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát. A mezőgazdasági termelés gyors növelésének egyik igen fontos feltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Hogy milyen rendkívül nagy feladatról van szó, arra vonatkozóan csak néhány adatot említek. A részaránytulajdonú földek kiadása során 1 millió 800 ezer tulajdonos részére 2 millió 600 ezer hektár föld kiadását kell elvégezniük a földkiadó bizottságoknak. Ezzel párhuzamosan a kárpótlás során az első ütemben 2 millió 400 ezer hektár föld talál új gazdára, 43 millió aranykorona értékben. Ezt a hatalmas munkát kell befejezni a törvényjavaslat szerint a jövő évben, amihez még hozzájön a kettes földalap árverése, ami mintegy 204 ezer hektár, 2,3 millió aranykorona értékben. Az előttünk álló törvénytervezet a földkiadó bizottságok munkájának meggyorsítását célozza, amelyre igen nagy szükség van, mert az országos felmérés szerint 1 millió 792 ezer részaránytulajdonos 1 millió 287 ezer kérelmet nyújtott be, és a meghozott határ ozatok száma mindössze 606 ezer. Országosan mintegy 80 helyen nem működik a földkiadó bizottság, és mintegy 20 szövetkezetben még jóváhagyott földalap sincs. Folynak a vég nélküli pereskedések. Az esetek jó részében a helyi szövetkezeti vezetők ellenérdeke ltsége, máshol a földkiadó bizottságok tehetetlensége az előrehaladás kerékkötője. Mi, kereszténydemokraták a földtulajdonviszonyok rendezésének gyorsításával, így a törvénytervezet fő céljával egyetértünk, és néhány módosítás és pontosítás elfogadása eset én támogatni fogjuk. Főbb észrevételeink a következők: a törvénytervezet 3. §a szerint azoknak a részaránytulajdonosoknak a földje, akik nem kívánják, hogy a földtulajdonukat önálló birtoktestté alakítsák, közös tulajdonba kerül, és így kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba is. A törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy mit tehet a tulajdonos közös tulajdonban lévő földjével, ha úgy dönt a későbbiekben, hogy önállóan akarja művelni: mikor, kitől kérheti földjének kimérését és birtokba adását.
