Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
27 A 4. § (2) bekezdése arról szól, hogy amennyiben kevés a föld a részaránytulajdonok kiadásához, azt ki kell egészíteni a kárpótlási földből 2 százalék erejéig vagy állami tulajdonú földekből. Ha ez sincs, pénzbeli kárpótlást helyez kilátásba. Kérdés, hogy k i adja a pénzt, mikor és mennyit? Ilyen nyitott, bizonytalan pontok egy törvényben nem maradhatnak. Számunkra érthetetlen a 12. §, amelynek lényege, hogy amennyiben a földkiadó bizottságnak nem sikerül a földek birtokba adása - vagyis a szövetkezettel való megegyezés , úgy az eljárást az FMhivatal folytatja le, de büntetésből ebben az esetben a kimérés és bejegyzés teljes költsége az új földtulajdonosokat terheli. Ilyen diszkriminatív intézkedést a meghozandó törvény nem tartalmazhat, hiszen a legtöbb ese tben nem a földkiadó bizottságon, pláne nem a részaránytulajdonosokon múlik a megegyezés, hanem a szövetkezet ellenállásán. Méltánytalan lenne azokat büntetni, akik a leginkább megszenvedték, hogy még mindig nem jutottak jogos tulajdonukhoz. Hasonlóan elf ogadhatatlan az, hogy a kormány felhatalmazást kapjon, hogy rendeletben állapítsa meg azt, hogy a kárpótlásra kijelölt állami földterületek hogyan juthatnak az önkormányzat tulajdonába. Már csak azért sincs szükség kormányrendeletre, mert ezt a kérdést a ' 92. évi II. törvény - az úgynevezett átmeneti törvény - 25. § (4) bekezdése tökéletesen szabályozza, csupán a végrehajtásként szereplő '94. május 31i határidő meghosszabbítása szükséges. De úgy gondolom, ilyen fontos kérdés szabályozására nem kormányrende let, hanem országgyűlési határozat szükséges. (11.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény módosítását szükségesnek, fontosnak és sürgősnek tartja, és az említett módosításokkal elfogadásra javasolja. Őszintén kívánjuk, hogy a kormány sikeresen oldja meg a jövő év végéig ezt a hatalmas feladatot. Befejezésül képviselőtársaim figyelmébe ajánlom Teleki Pál egy gondolatát: "A magyar föld éppúgy a magyar nemzet, mint a magyar nép, és a magyar föl dről való intézkedéseinkhez éppen olyan kötelességérzettel és áhítattal kell hozzányúlni, mint a magyar föld megmunkálásához." Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét. (Taps minden oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót K ertész Zoltán képviselőtársunknak, SZDSZ. Őt követi Glattfelder Béla képviselő úr a Fideszből. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Többen szóltak már arról, hogy milyen nagy jelentőségű törvényjavaslatról van s zó, és mekkora problémák vannak itt. De miért is keletkeztek ezek a problémák? Főként azért, mert sok jó szándékú ember került ebbe a bizottságba, egyrészt nem voltak megfelelő szakmai ismereteik, másrészt azokat a költségeket, amelyek felmerültek a munkáj uk során, később kapták meg. Említette képviselőtársam előttem, hogy több helyen nincsenek még jogerősen jóváhagyott földalapok sem. Saját választókörzetemben, Sopronban is, Fertőrákoson is hasonló a helyzet. És különösen ott vannak komoly problémák, ahol a tszek felszámolásra kerültek, hisz ott általában hatványozottan jelentkezik e földek szétosztása, kimérése és főleg, ahol nagyon sok a tanya, ott a tanya körüli földeknek a rendezése is. Tehát mi is az elvárásunk ezzel a javaslattal szemben, illetve mi lenne? Egyrészt az, hogy gyorsítsa meg és ésszerűsítse ezeket a folyamatokat, és főleg ne kényszerítsen ésszerűtlen parcellázásra, hisz - Orosz Sándor képviselőtársam említette épp az előbb - mindenképpen szükség lesz az ésszerű birtokkoncentrációkra a gaz daságos művelés érdekében. Szolgáljae ez a javaslat ezeket az elvárásokat? Egyrészt a gyorsítást azzal már szolgálja, hogy a bizottságok kisebb létszámmal is működhetnek, másrészt nem kétharmados arányban, hanem feles arányban is meghozhatják határozataik at. A határidő kijelölésében szintén a gyorsítást szolgálja; ezekről már többen szóltak előttem, így ezzel nem kívánok foglalkozni. Viszont a nagy nyitott kérdés, amennyiben a végső határidőig, 1995. december 31éig a bizottságok nem hozzák meg a
