Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz
147 vonatkozó alapelvet - először P ortugáliában vezették be 1756ban, amikor először határozták meg az eredeti portói bor termelési zónájának hivatalos határát a Regua felett húzódó hegyekben és a Duoro folyó felső völgyében. A lényege volt, hogy a minőség szerinti osztályozást is bevezetté k. Tehát a bor minőségének védelme azt is szolgálja, hogy a bor becsületét megvédjék az olyan civilizációtól, amely képtelen különbséget tenni a bor élvezete és az alkoholfogyasztás között. Vagyis a bor élvezetének semmi köze nincs az alkoholizmushoz. Aki a bor reklámozását minden megkülönböztetés nélkül be akarja tiltani, az kétségtelenül egy kultúrát tagad meg, valójában egy olyan civilizációt, amely Európa legősibb eredetéig nyúlik vissza. Ezen gondolatoknak a jegyében azt kívánom tisztelt képviselőtársa inknak, hogy ezt a törvénytervezetet szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. GLATTFELDER BÉLA , a Fidesz vezérszónoka: Köszön öm, elnök úr. Tisztelt Ház! Többen felhívták a figyelmemet a frakcióból, hogy ha igazán népszerű kívánok lenni, akkor beszéljek röviden. Ezért nem fogom hosszasan ecsetelni e törvény jelentőségét, hiszen a gazdasági jelentőségét többen elmondták, és mindan nyian tudjuk, hogy a magyar állampolgárok, amikor a nemzeti büszkeség dagasztja a mellüket, akkor mindig büszkék a magyar borra is. Ez a törvény szolgálja többek között azt a célt, hogy a magyar bor visszaszerezze régi hírnevét. Éppen ezért csupán olyan ké rdésekről szeretnék beszélni, amelyekben szerintem nem volt teljes egyetértés, és amelyekben szerintem további gondolatok megfontolására lenne szükség. Azért bátorkodom ezt megtenni, mert maga a miniszter úr expozéjában jelezte, hogy olyan törvénymódosítás ok lesznek még a későbbiekben- például az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben , amelyek majd érintik ezt a kérdéskört. Nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat elfogadták, és nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat a b izottság átdolgozta, és ebben a formában kerülnek majd elfogadásra. Azonban vannak olyan módosító javaslataink, amelyek végül is nem kapták meg a bizottságban a szükséges támogatást. Ezekből emelnék ki hármat. Szerintem ezeknek a módosító javaslatoknak a l ényege az volt, hogy azokban a kérdésekben, amelyek igazából nem tartoztak a törvény legfontosabb kérdései közé - tehát a koncepcionális kérdéseket nem érintették , egy kidolgozottabb törvény szülessen. Ugyanis megítélésünk szerint ez a törvény meglehetős en kidolgozatlan. Például az egyesülés és a szétválás kérdésében lett volna lehetőség szerintünk arra, hogy egy jobb szöveget fogadjunk el. Arról van szó, hogy ez a törvény csak abban az esetben engedi meg bizonyos hegyközségek egyesülését, hogyha azok a t elepülések egyesülnek, amelyeken ezek a hegyközségek működnek. Ilyen módon például a badacsonyi Szent Györgyhegyen több hegyközség fog alakulni, ugyanis ez a hegy - bár teljesen nyilvánvalóan egy termőterületet alkot - több önkormányzat területén fekszik, következésképpen ezen - mint mondottam - több hegyközség fog alakulni. Az érintettek különböző fórumokon kifejtették, hogy ők szeretnének, pont annak érdekében, hogy a badacsonyi borvidék minőség- és eredetvédelmét összehangolhassák - és különösen ennek a kiemelt körzetnek a minőség- és eredetvédelmét összehangolhassák , ezen a területen egységes hegyközséget alkotni. Sajnos erre a törvényjavaslat nem ad lehetőséget. Mi nyújtottunk be olyan módosító javaslatot, amelyik ezt elősegítette volna. Azonban arra való hivatkozással, hogy az ezzel összefüggő kérdéseknek a szabályozása több ponton érintette volna a törvényjavaslat egészét - és ezért részletesebb módosító javaslatokra is szükség lett volna , ez végül is nem lett elfogadva. Annak érdekében, hogy rész letesebben szabályozzuk a hegyközségi védőár kivetésének a lehetőségét, szintén nyújtottunk be módosító javaslatokat. Ezek részben arra vonatkoztak, hogy
