Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László):
148 azokban a hegyközségekben, ahol a megtermelt szőlő és bor túlnyomó többségét egy felvásárlónak értékes ítik, ott ezt a bizonyos hegyközségi védőárat - vagy más néven az úgynevezett minimálárat - csak ennek a hegyközségi felvásárlónak az egyetértésével lehessen megállapítani. Ennek a javaslatnak a célja az volt, hogy tulajdonképpen a hegyközség ne működhessé k olyan áralakító szövetségként, amelyik szerintem az adott esetben, a saját érdekeivel szemben tönkreteszi a saját fölvásárlóját, és az eredeti céltól eltérően nem a minőség- és eredetvédelemre helyezi a hangsúlyt - hiszen ha csupán ez lenne az adott védő ár megállapításának a célja, akkor azt nyilvánvalóan maga a felvásárló is támogatná , hanem bizonyos áralkuknak az eszközéül használják föl a hegyközséget. A másik erre vonatkozó javaslatunk azt célozta, hogy ne lehessen bizonyos termékekre - borászati te rmékekre - megállapítani védőárat. Ilyennek gondoltuk mi például azt a szőlő- és bormennyiséget, amely szőlőt és bort nem borászati termék előállítására, hanem például üdítőital gyártására használnak, vagy amely lepárlásra kerül, tehát a szeszipar használj a föl. Ugyanis ezek a termékek nyilvánvalóan nem borként kerülnek a piacra, ilyen módon a bor minőség- és eredetvédelmi kérdését nem érinti ezeknek a forgalmazása. Következésképpen ezekkel szemben a minőség- és eredetvédelemnek ez az eszköze szerintünk nem feltétlenül szükségesen alkalmazandó. A harmadik kérdéskör, amit a miniszter úr külön kiemelt, a terméktanácsoknak a kérdése. Mi egyetértünk azzal, hogy ebben a törvényben ne írjuk elő, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa terméktanácsként elismerhető, his zen a hegyközségi nemzeti tanácsnak a törvényben leírt formája, felépítése élesen ellentétben áll a terméktanácsokat meghatározó agrárpiaci rendtartási törvényben előírt feltételekkel. Ezeket nem kívánom külön fölsorolni, csupán utalnék arra, hogy például a rendtartási törvény előírja azt, hogy a terméktanácsban jelen kell lennie a fogyasztók képviselőjének. Ezt például ez a törvény egyáltalán nem biztosította volna - és lehetne sorolni még ezeket a problémákat. Éppen ezért mi arra nyújtottunk be módosító j avaslatot, hogy az Országgyűlés kérje föl a kormányt, hogy a kormány terjesszen elő egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa elismerhető legyen terméktanácsként. (18.00) Ennek a célja az lenne, hogy azok a szőlőtermesztők, akiknek a pénztárcáját elég jelentős módon - hogyan mondjam - veszélyezteti ez a törvény, hiszen kötelező tagdíjat kell fizetniük mind a terméktanácsban, ha tagként belépnek, mind a hegyközségben, azoknak lehetőségük legyen arra, hogy csupán egy helyre ke lljen tagdíjat fizetniük. A törvényjavaslatnak ez a módosítása azt is célozza - amit én rendkívül fontosnak tartok , hogy a különböző kötelező tagsággal létrejövő szervezetek burjánzásának végre gátat vessünk, hiszen egyre újabb és újabb igények fogalmazó dnak meg olyan szervezetek részéről, amelyek a saját munkájuk alapján nem képesek maguknak tagokat toborozni, hogy kötelező tagsággal alakuljanak meg, mert ilyen módon tudják saját maguknak a tagdíjbevételeket biztosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgye im és Uraim! Az elmondottakkal összefüggésben szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatot támogatjuk, elfogadjuk, de kérjük, ha lehetséges, ezeket a módosító javaslatokat támogassák. Amennyiben most támogatni nem tudják, akkor a most fölvetett problémáka t, illetve a módosító javaslatainkban megfogalmazott problémákat gondolják majd át és más törvények módosításánál ezeknek a törvénybe foglalására keressenek lehetőséget, hiszen ezek a módosító javaslatok a hegyközségek ügyét és általában a magyar mezőgazda ság ügyét előmozdítják. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály értelmében még a független képviselőt is megilleti a felszólalás joga, ha kíván vele élni, de tisztáztuk menet kö zben, hogy az egyetlen független, frakcióhoz nem tartozó képviselőnk nem kíván ezzel a jogával élni. Így a vitát lezárom.
